Tovább fejleszti a kormány a KRÉTA-rendszert - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence a jobbikos Csányi Tamás országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére jelezte: tekintettel arra, hogy a kormány szeretne felkészülni a koronavírus-járvány második hullámára, megkezdődött a KRÉTA integrált részét képező Digitális Kollaborációs Tér modul (DKT) fejlesztése.
A DKT olyan komplex modul, ami segíti a tanárokat és a diákokat. Kiemelt funkciója a tanórai feladatok, a házi feladatok komplex, logikailag egységes rendszerben történő megjelenítése és kezelése, emellett alkalmas csoportos (projekt-) feladatok kezelésére is. Továbbá kezeli a határidőket, a beadási időszakokat a feladatok, házi feladatok esetében, és képes online kommunikációs platformot biztosítani a diákok és tanárok között - magyarázta az államtitkár. A fejlesztés az év végéig fejeződik be, de a DKT-modul egy része már október 1-jétől használható lesz.
Az államtitkár a koronavírus-járvány alatti időszakot elemezve kitért arra is: "a KRÉTÁN keresztül küldött üzenetek száma 200-szorosára nőtt átlagosan, a házi feladatok rögzítésének átlagos száma 35-szörösére, az elektronikusan intézett ügyeké háromszorosára emelkedett, míg az értékelések száma megfelel a korábbi évek átlagának, azaz annak, amikor megszokott módon működtek az iskolák. A naplózások száma szintén megfelel a korábbi évek átlagának, a gondviselők belépési száma duplájára nőtt, ahogy a diákoké is".
A számok bűvöletében kiderült az is, hogy március 15. és június 15. között az értékelések száma meghaladta a 46 milliót, a kiküldött üzenetek száma a 13 millió 700 ezret, a rögzített házi feladatok száma 11 millió 367 ezer volt.
Rétvári Bence azonban kiemelte: a KRÉTA elsődlegesen tanügyigazgatási rendszer, nem a digitális oktatás támogatására alakították ki, de a rendkívüli helyzetben számos funkciója jól tudta támogatni az oktatást, valamint a tanárok és tanulók közötti kommunikációt.
Több tízezer forintot kell fizetnie, hogy újra taníthasson egy pályaelhagyó tanár
Úgy néz ki, újból minősítő vizsgát kellene tennie egy tanárnak, hogy újra gyerekekkel foglalkozhasson.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
