Egyre nagyobb szerepet vállal az egyház az oktatásban, az óvodáktól kezdve egészen az egyetemekig, főiskolákig megsokszorozódott az ilyen fenntartású intézmények száma.
Megduplázódott az egyházi fenntartású iskolák száma az elmúlt 8-10 évben. Általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, 2019-re viszont már 378-at, illetve 172-t – írta meg a Népszava a legújabb Köznevelési statisztikai évkönyv, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már 282. De az egyetemek, főiskolák esetén is elmondható ugyanez: csak a tavalyihoz képest több mint 10 intézménnyel - teológiai és hittudományi főiskolával - bővült a felvételizők választható listája.
Most már annyi alapítványi egyetem van, mint állami
Az utóbbi időben számos egyetemen került sor modellváltásra, ezzel igencsak megnőtt az alapítványi intézmények száma.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a tendencia kapcsán azt mondta a Népszavának, az egyházi iskolák finanszírozás tekintetében sokkal stabilabb lábon állnak, mint az államiak. Az alelnök tud olyan Hajdú-Bihar megyei városról, ahol az önkormányzat és a tankerület azért adta át egyházi fenntartásba az iskolát, mert máskülönben nem tudták volna megoldani a rossz állapotú iskolaépület mihamarabbi felújítását.
Tagintézmények
A növekvő egyházi jelenlét az oktatáson belül a feladat-ellátási helyek esetén is meglátszik (egy iskolának több tagintézménye is lehet). Az elmúlt években ugyanis az egyházak több oktatási intézmény fenntartását is átvállalták az államtól, ám ezeket nem önálló iskolaként működtetik tovább, hanem betagolják valamelyik másik egyházi iskola alá - teszik hozzá.
Egyre kevesebb az általános és középiskolás, a tanár és az óvodapedagógus is
Kevesebb a tanár és a diák is a magyar közoktatásban, ugyanakkor az óvodások és a sajátos nevelési igényű tanulók száma nőtt. Itt vannak a friss, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
