12 év börtönre ítélték a veronai buszbaleset magyar sofőrjét

A kiszabható legsúlyosabb büntetést kapta a magyar sofőr a veronai buszbaleset ügyében.

  • Eduline

Nem jogerősen 12 év szabadságvesztésre ítélte a veronai bíróság pénteken azt a sofőrt, amelyik 2017 januárjában a magyar diákokat szállító busszal egy oszlopnak ütközött, majd kigyulladt a városhoz közeli autópályán - tudta meg az Index.

A veronai államügyész 2018-ban hat embert – a magyar buszsofőrt és öt olasz mérnököt – vádolt meg közúti baleset okozásával, de csak a magyar sofőr kért rövidített eljárást, ezért az ő estében külön döntött a bíróság, és a maximálisan adható, legnagyobb büntetést szabta ki ma.

Az ítélet nem jogerős, mert a férfi ügyvédei fellebbeztek.

A PDSZ szerint a tankerületi rendszer úgy rossz, ahogy van

A szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy felkészületlen, nem megfelelő tapasztalattal rendelkező emberek vannak olyan pozíciókban, ahol kárt okozhatnak az oktatásban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.