Több önkormányzat végeztetett koronavírust-tesztet az óvodákban, bölcsődékben, az óvatosságot azonban még mindig fontos hangsúlyozni.
Központi és helyi kiegészítő szabályok vannak a beléptetés rendjére, de például azt nem rendelték el, hogy az intézményi dolgozók csak negatív vírusteszttel állhassanak munkába - írta a Népszava az óvodák és bölcsődék újranyitásával kapcsolatban. Az oldal utánajárt, egyes intézményekben hogyan készültek fel a nyitásra.
Budavár többször, legutóbb a múlt héten végeztetett koronavírus-tesztet a bölcsődei, óvodai dolgozókon, a pénteki eredmény szerint mindenki egészséges - írják. Zalaegerszegen pedig egyszer megcsináltatták ezeket teszteket, azóta pedig a kötelező reggeli lázmérés mellett minden dolgozónak minden nap ki kell tölteni egy nyilatkozatot, hogy ő és a környezetében élők egészségesek – sorolta az intézkedéseket kérdésünkre Prenner Zsuzsanna, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője.
Az újranyitás előtt vidéken és a fővárosban is sok önkormányzat tesztelt, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) elnöke szerint különösen azokon a helyeken kell óvatosnak lenni, ahol az intézmények bezárása után az önkormányzat az idősgondozásba irányította át a dolgozók egy részét.
A szervezet korábbi szakmai ajánlása szerint jó ötlet lenne kötelezővé tenni a tesztelést. Néhány napja ugyanis Budaörsön öt tünetmentes fertőzöttet találtak a bölcsődei, óvodai dolgozók körében, erről mi is beszámoltunk.
Vidéken már az előző héttől, de mától Budapesten is nyitva lesznek az óvodák, bölcsődék. Ezek az intézmények 2020. augusztus 31-éig legfeljebb csak két hétre zárhatnak be, a Népszava információi szerint ugyanakkor a fővárosi kerületek nagy része nem akar élni ezzel a lehetőséggel.
Visszatérés az óvodákba, bölcsődékbe a világjárvány idején
Vidéken már ezen a héten megnyitottak az óvodák és bölcsődék, jövő héttől pedig Budapesten is nyitva lesznek. Mire kell majd figyelni igazán?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
