Dél-Koreában elkezdődött szerdán az iskolák lépcsőzetes kinyitása, éppen akkor, amikor kilenc nap után ismét viszonylag sok, 32 új koronavírus-fertőzöttet találtak. Több középiskolából haza is küldték a diákokat.
Hosszú szünet után, Dél-Koreában az oktatási intézményekbe először több százezer végzős középiskolás térhetett vissza. Számukra a legsürgetőbb a személyes jelenlét, mert készülniük kell a novemberi felsőoktatási felvételi vizsgákra. Az iskolába csak úgy léphetnek be, hogy ellenőrzik a testhőmérsékletüket, fertőtleníteniük kell a kezüket, és maszkot kell viselniük. Ugyanez vonatkozik a tanárokra. A padokat távolabb helyezték el egymástól, vagy átlátszó műanyag táblákkal választották el. Az alsóbb osztályok tanulói a következő hetekben kezdhetnek el iskolába járni. A fertőzésszám megugrása miatt azonban szerdán két város 75 középiskolájából az éppen beérkezett diákokat rögtön haza is küldték.
Ez a félév március elején kezdődött volna el, de a kezdést többször elhalasztották, majd távoktatási formában kezdődött el az ország 5,4 millió diákja számára.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, egy héttel az újranyitás után Franciaországban ismét be kellett zárni az iskolákat, mivel 70 koronavírusos beteget diagnosztizáltak.
Arról, hogy több hónapos szünet után mely országokban indult már újra az oktatás, itt írtunk korábban.
Újranyitnának az iskolák két hétre: kinek és miért lenne jó?
Az alsósok visszatérhetnek majd az iskolába - vannak olyan elképzelések, amik szerint, nekik még visszatérhet a "hagyományos" oktatás. Pedagógiai érvek mindenesetre szólnak a döntés mellett
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
