Dél-Koreában elkezdődött szerdán az iskolák lépcsőzetes kinyitása, éppen akkor, amikor kilenc nap után ismét viszonylag sok, 32 új koronavírus-fertőzöttet találtak. Több középiskolából haza is küldték a diákokat.
Hosszú szünet után, Dél-Koreában az oktatási intézményekbe először több százezer végzős középiskolás térhetett vissza. Számukra a legsürgetőbb a személyes jelenlét, mert készülniük kell a novemberi felsőoktatási felvételi vizsgákra. Az iskolába csak úgy léphetnek be, hogy ellenőrzik a testhőmérsékletüket, fertőtleníteniük kell a kezüket, és maszkot kell viselniük. Ugyanez vonatkozik a tanárokra. A padokat távolabb helyezték el egymástól, vagy átlátszó műanyag táblákkal választották el. Az alsóbb osztályok tanulói a következő hetekben kezdhetnek el iskolába járni. A fertőzésszám megugrása miatt azonban szerdán két város 75 középiskolájából az éppen beérkezett diákokat rögtön haza is küldték.
Ez a félév március elején kezdődött volna el, de a kezdést többször elhalasztották, majd távoktatási formában kezdődött el az ország 5,4 millió diákja számára.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, egy héttel az újranyitás után Franciaországban ismét be kellett zárni az iskolákat, mivel 70 koronavírusos beteget diagnosztizáltak.
Arról, hogy több hónapos szünet után mely országokban indult már újra az oktatás, itt írtunk korábban.
Újranyitnának az iskolák két hétre: kinek és miért lenne jó?
Az alsósok visszatérhetnek majd az iskolába - vannak olyan elképzelések, amik szerint, nekik még visszatérhet a "hagyományos" oktatás. Pedagógiai érvek mindenesetre szólnak a döntés mellett
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
