Az érettségi vizsgák megkezdésének már évek óta feltétele ötven óra közösségi szolgálat. De vajon a digitális oktatás keretein belül mi lesz a közösségi szolgálat teljesítésével? Itt van az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza.
Törvény szerint a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban a vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése és annak igazolása. A koronavírus által okozott jelenlegi rendkívüli helyzetben, ha érettségi előtt álltok, akkor önhibátokon kívül nem tudjátok teljesíteni ezt a feltételt a vizsgák kezdetéig.
"A közösségi szolgálat teljesítését a tanulók jellemzően nem közvetlenül az érettségi vizsga előtt teljesítik, hanem a 9-11. évfolyamok alatt, tehát még van rá idő" – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ha a 2019/2020-as tanév végén érettségiztek és még a hátralévő időszakban szeretnétek teljesíteni a közösségi szolgálatot, egyelőre a jelen helyzetben az Emmi azt javasolja, hogy csakis olyan jellegű tevékenységet válasszatok, amely nem csoportosak. Fontos azonban, hogy a koordináló tanár tudjon a kezdeményezésről, akár telefonon, vagy digitálisan kapjon értesítést a szolgálat megkezdéséről, megvalósításáról.
De akkor mit vállalhatok?
"A jelenleg fennálló különleges helyzetben az iskolák esetleg a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig a tanulókat a tantermen kívüli, digitális oktatás iskolai folyamatába vonhatják be online módon, segíthetik, mentorálhatják diáktársaikat" – tanácsolja a minisztérium.
Ebben a formában személyes kontaktus elkerülésével is tudjátok teljesíteni az 50 óra közösségi szolgálathoz szükséges órákat. A teljesítést - belső iskolai teljesítésként - az intézményvezetők saját hatáskörükben ellenőrizhetik, igazolhatják.
Mi lesz a gyakorlati órákkal? Ezt válaszolta a minisztérium
A távoktatás nem csak az érettségizőket érinti szélsőségesen, hanem azokat is, akiknek végzősként gyakorlati órákat is teljesíteniük kell. Mi lesz ezekkel az órákkal? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszolt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
