Tegnap Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kijelentette: a digitális munkarendre átállás nem tud egy hétvége alatt megvalósulni, ennek kialakításához szükség lesz pár napra. Mit gondolnak a kialakult helyzetről a szülők?
Egy édesanya, akinek 11. osztályos fia egy budai gimnáziumba jár, azt mondta, a tanárok úgy tájékoztatták őket, hogy hétfőn és kedden még az új munkarenden dolgozik a tantestület, és csak szerdától élesedhet a távoktatás - mondta a Népszavának egy szülő.
Egy édesapa, akinek egy gimnazista és két általános iskolás gyermeke van, azt mondta a lapnak, a tanárok ma döntik el, hogyan tovább, de gimis fia már kapott olvasnivalót, amiből majd esszét kell írnia.
Egy szegedi édesanya, akinek egy második osztályos, illetve egy óvodás korú gyermeke van, azt mondta: az iskolából még semmilyen tájékoztatást nem kaptak, csak annyit tudnak, hogy a tanárok ma tartanak értekezletet. Az óvodából jelezték, hogy szerdától nyári nyitva tartás lesz, a városban három óvoda tart majd ügyeletet - írja az oldal.
Egy másik anyuka, akinek gyermeke az egyik fővárosi szakgimnáziumba jár, szintén arról számolt be, hogy részletes tájékoztatást még nem kaptak, csak annyit, hogy majd a Köznevelési Elektronikus Ügyintézési Rendszeren (KRÉTA) keresztül kapják a gyerekek a feladatokat. Ahogy mi is írtunk róla, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn közleményben jelezte: a tantermen kívüli, digitális munkarendre a szakképzési centrum vezetőinek március 18-ig eljárásrendet kell kialakítaniuk, amely tartalmazza a megvalósítás részleteit.
Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának igazgatója elmondta, az önálló, otthoni tanulást a tanárok fogják majd irányítani, a diákok nem maradnak magukra. Az iskolában családi, támogatói légkör van, így az iskolaigazgató úgy véli, hogy mindenhonnan megkapják majd a gyerekek a kellő támogatást. Az önálló, otthoni tanulás azt jelenti, hogy megváltozik a munkarend, a diákok a nap bármely szakában tanulhatnak majd.
Hozzátette, a rendszer része lesz, hogy a tanárok majd feladatokat adnak ki, melyeket később begyűjtenek valamilyen formában és értékelik azokat. Úgy nevezett mentor programot szeretnének kialakítani, melynek lényege, hogy 1 tanárhoz 10 diák tartozik majd, ahol a tanárral folyamatos kapcsolatban lesznek a diákok.
KRÉTA helyett Google Classroom - így indult a hétfő az iskolákban
Elkezdődött az első hét távoktatásban. A tanároknak, diákoknak hirtelen kell átállniuk az új rendszerre. Felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
