Akik eddig egyéni munkarend alapján tanultak otthon, azoknak talán nem okoz nagy változást a március 16–tól életbelépő otthoni távoktatás bevezetése. Megnéztük, hogy van-e bármilyen hasonlóság a két helyzet között.
Korábban magántanulói státusznak nevezték azt a helyzetet, amikor valaki valamilyen okból felmentés kapott az alól, hogy be kelljen járnia az iskolába. A 2019. szeptember 1. napjától hatályba lépő törvényi rendelkezések alapján, az eddig magántanulói jogviszonyként ismert jogintézményt felváltotta az egyéni munkarend intézménye. Az egyéni munkarendet természetesen csak indokolt esetben lehet kérvényezni.
Jelenleg több iskolában is keresik a legjobb megoldást a távoktatásra. Volt olyan iskola, aki megkeresésünkre azt mondta, hogy az önálló tanulást szeretnék megcélozni, melynek lényege, hogy a tanulók a nap bármely szakában tanulhatnak, később pedig valamilyen számonkérés formájában ellenőrzik a tudásukat.
Az egyéni munkarend a mindennapos iskolába járás alóli felmentést jelenti. Minden félév és tanév végén valamennyi tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie annak, aki egyéni munkarendben tanul, ugyanis az egyéni munkarend nem mentesíti egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése alól sem a tanulókat.
Van némi hasonlóság a jelenlegi helyzet és az egyéni munkarendre vonatkozó szabályok között, hiszen a tanulóknak most otthonról kell a kötelező tananyagot megtanulni, majd valamilyen formában számot kell adniuk tudásukról. Mindkét esetben fontos szerep jut a szülőknek, akiknek feladata, hogy a gyerekek fegyelmezetten, a helyzetet komolyan véve tanuljanak.
KRÉTA helyett Google Classroom - így indult a hétfő az iskolákban
Elkezdődött az első hét távoktatásban. A tanároknak, diákoknak hirtelen kell átállniuk az új rendszerre. Felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
