Sok iskolában már zajlanak a szóbeli vizsgák, így hamarosan mindenhol kialakulnak a végleges pontszámok. De mi történik akkor, ha az elért pont több megjelölt középiskolába is elegendő lenne? Fontos kérdésre válaszolunk.
Mi történik, ha több középiskolába is elég a pontszámom? Akkor én választhatom ki, hogy melyikben kezdem el a tanulmányaimat?
Nem. Ha több felvételi kérelmeteket is elfogadták, a szoftver az általatok meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyez titeket, amelyen az iskola jelezte, hogy felvenne bennetek, és egyben belefértek a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyeket megjelöltetek, de a sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a jelentkezéseteket.
Arról, hogy mikor és hogyan változtathattok a megjelölt iskolák sorrendjén, bővebben itt olvashattok.
A 2020-as középiskolai felvételiről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.
Középiskolai felvételi: mi az az ideiglenes felvételi rangsor, mikor hozzák nyilvánosságra?
Szerdáig szinte minden nyolcadikosnak jelentkeznie kell középiskolába. De mi az az ideiglenes felvételi rangsor? Mi a teendő azonos pontszám esetén? Összeszedtünk néhány olyan dolgot, ami a felvételi határidő lejárta után fontos tudnivaló lesz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
