"Ne hagyd ki a szakmát a NAT-ból!" - verseket szavaltak és transzparensekkel üzentek az új Nemzeti alaptanterv ellen tiltakozók.
Ahogy már korábban írtunk róla, többnapos demonstrációra hívta egy magyartanár az új Nemzeti alaptantervvel egyet nem értőket. Február 18-án, 19-én és 20-án a Széll Kálmán térre várnak mindenkit, akinek nem tudnak azonosulni az új alaptörvényben megfogalmazottokkal.
Az eseménysorozat első napján félpályás útlezárással tiltakoztak néhány tucatnyian a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetése ellen a budapesti Széll Kálmán téren - tudósította a hvg.hu.
A demonstrálók verseket szavaltak és transzparenseket tartottak fel, amelyekre a "Ne hagyd ki a szakmát a NAT-ból!" illetve "A tanár nem NATár!" feliratokat írták. A rendőri biztosítás mellett megtartott esemény körülbelül negyedórás volt - írja az oldal.
Az esemény Facebook-oldalán azt írták, az új Nemzeti alaptanterv előkészítése és bevezetése nélkülözte a szakmai konzultációt és a valódi véleménynyilvánítás lehetőségét. A szervezők tiltakoztak amiatt is, hogy az iskoláknak csak fél év állna rendelkezésre a bevezetés szakmai hátterének kidolgozására.
Többnapos tiltakozást hirdet egy magyartanár az új NAT ellen
Az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban már számos kritika megjelent és több szakmai szervezet, illetve szakember is felszólalt, most pedig az egyik magyar tanár többnapos NAT-ellenes tiltakozási eseményre hív mindenkit, aki nem ért egyet a törvénnyel.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
