Rendben, fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása az Oktatási Hivatalnál: a kérelmek 72 százalékáról már döntés született, és ezek 90 százaléka támogató - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
A hivatal valószínűleg arra reagálva adta ki közleményét, hogy ma reggel bejárta a sajtót a hír: még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről.
Ez pedig több okból is érdekes lehet. Mint kiderült, tájékoztatást csak az ügyben eljáró hatóságok és a törvényben meghatározott szerv részére adhatnak. Aki megszegi a titoktartási kötelezettséget, azzal szemben „polgári jogi igény támasztható”.
Januártól csak az Oktatási Hivatal dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, idén erre január 31-éig volt lehetőségük. Ha ők nem tudnak döntést hozni, kérhetik az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. A hivatal döntése ellen pedig végül a szülő bírósági eljárás keretében fellebbezhet - ezért is furcsa, hogy a szülők nem ismerhetik meg a saját gyermekükről szóló írásos szakvéleményt, hiszen arra szükségük lehet az eljárásban.
Az hivatal legfrissebb tájékoztatása szerint mindösszesen 10 874 kérelem érkezett be, ezek 72 százalékáról (7828 kérelem) már született döntés, amelyek közül az Oktatási Hivatal 90 százalékban helyt adott a kérelemnek, 2814 ügyben pedig még szakértői véleményre vár. Az ügyek lezárására 60 nap áll rendelkezésre, így az iskolai beiratkozásokig minden eljárás befejeződik, a szülők kiértesítése pedig folyamatos - teszik hozzá.
Kitértek arra is, "megjelentekkel ellentétben minden szülő megismerheti a saját gyermekéről készült szakértői véleményt."
Nagy a hallgatás az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeiről: senki sem mondhat semmit?
Még a szülők sem kaphatnak írásos tájékoztatást gyermekük iskolaérettségi vizsgálatának eredményéről - írja a Népszava.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
