Mik a jelentkezés szabályai a középiskolai felvételin, és mi a teendő, ha egy iskolán belül több tanulmányi területet is megjelölnétek? Itt vannak az infók.
Már a felvételi tájékoztató is felhívja a figyelmet: a biztosabb továbbtanulás érdekében célszerű több intézménybe jelentkezni, mert a kisszámú tanulmányi terület megjelölése kockázatot jelenthet. Nem mindegy azonban, hogy a megjelölt iskolák melyik jelentkezési lapon, milyen sorrendben szerepelnek.
A KIFIR rendszer jelentkezési lapjain a tanulmányi területek kódjuk szerint növekvő sorrendben szerepelnek, így ez a dokumentum nem tükrözheti a rangsorotokat. Egyedül a tanuló adatlapon kell, hogy szerepeljen az elsők között az az iskola, ahová a legszívesebben szeretnétek bekerülni. A rangsor megállapításához azonban - a hivatalos tájékoztató szerint - össze kell gyűjteni valamennyi jelentkezési lapról az ott szereplő tanulmányi területeket. Ahogyan írják, az egyes tanulmányi területeket három adat jellemzi: OM azonosító, feladatellátási hely kód, tanulmányi terület kód - vagyis ezeket az adatokat kell feltüntetnetek a döntés szerinti sorrendben.
Egy iskolán belül több jelentkezés
Egy középiskolán belül több feladatellátási hely és tanulmányi terület is megjelölhető, a jelentkezési lapon ebben az esetben természetesen az összes – tanuló által megjelölt – tanulmányi területnek szerepelnie kell.
Bár minden középiskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a szakképzési centrumokon belül, ha több helyet jelöltök meg, azok mivel különböző címen szerepelhetnek, így minden különböző címen szereplő intézménybe külön-külön kell jelentkezési lapot kitöltenetek. Ez a felvételi eljárás során nem okoz problémát, mivel a jelentkezők felvételéről nem a tagintézményvezetőknek, hanem az intézmény igazgatójának – a főigazgatónak – kell döntést hoznia, akinek tisztában kell lennie a tanuló összes (az adott szakképzési centrumba benyújtott) jelentkezésével - írják a tájékoztatóban.
A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Milyen középiskolát érdemes választani? Tippek a felvételi jelentkezéshez
A felvételi vizsgák után a következő lépés a diákok számára az iskolák végleges kiválasztása, és az azokba való jelentkezés lesz. Ehhez nyújtunk most segítséget.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
