A középfokú felvételi eljárásban a felvételi lapok kitöltését főszabályként a jelentkező általános iskolája végzi. Azonban vannak kivételek és egyénileg is lehet középiskolába jelentkezni. Mutatjuk, hogyan.
Arról már korábban írtunk, hogy meddig és hogyan kell a nyolcadikasoknak középiskolába jelentkeznie, most azt gyűjtöttük össze, milyen esetekben lehet ettől elérően - egyénlileg - jelentkezni.
A felvételi lapok egyéni kitöltése az alábbi esetekben lehetséges:
Az egyéni jelentkezés során a felvételi lapokat (ami a tanulói adatlapból és jelentkezési lap(ok)ból áll) nektek, illetve a szüleiteknek a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell megcsinálnotok, majd kinyomtatva továbbítani kell a kiszemelt középfokú iskolákba, illetve az Oktatási Hivatalba - áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Ehhez először regisztrálni kell az Oktatási Hivatal honlapján, majd a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén létre kell hozni a fent említett jelentkezési lapokat. Fontos, hogy minden tanulót csak egyszer kell rögzíteni a KIFIR rendszerben, és egy tanulói adatlapon kell megjelölni az összes kívánt tanulmányi területet - hívja fel a figyelmet a tájékozató.
Ha minden készen van, a felvételi lapokat alá kell írni, majd (célszerűen könyvelt postai küldeményként) legkésőbb 2020. február 19-én (éjfélig) postára adni a jelentkezési lapo(ka)t a középfokú iskolá(k)ba a jelentkezési lapon megjelölt cím(ek)re és a tanulói adatlapot a hivatal győri feldolgozó központjába – Oktatási Hivatal 9001 Győr, Pf. 694.
Arról, hogy pontosan milyen lépéseket kell még megtennetek, ha egyénileg jelentkeztek középiskolába, itt olvashattok el mindent.Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok
Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
