November utolsó napjára szervez tüntetést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többek között a bérek rendezése és az óraszám maximalizálását követelve - írja a Népszava. Januárban a demonstrációt sztrájk követheti.
November 30-án tüntetést tart Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet felhívása szerint, amelyről a Népszava írt. A felhívásban az áll: a kormány a tárgyalások során nem veszi figyelembe a szakszervezetek véleményét, ezért "nincs hová és miért hátrálnunk". A tüntetésre és az a januárban tervezett sztrájkra 100 millió forintos akcióalapot különítettek el.
A PSZ szeptemberben közölte, hogy november 22-ig ad haladékot a kormánynak a követeléseik teljesítésére, többek között a tanárok és diákok munkaterhének csökkentésére és az összes oktatásban dolgozó bérének rendezésére. Ha ez nem történik meg, tüntetést és sztrájkot szerveznek - írták akkor. A sztrájk alatt sok helyen a diákokra sem vigyáznának, így zárva lehetnek az iskolák.
A PSZ több szakmai szervezettel együtt tiltakozott a szakképzés közoktatásból való kielemelése, illetve az ellen, hogy a szaktárgyakat oktatók a közalkalmazotti törvény helyett jövő júliustól a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának. A részleteket itt olvashatjátok:
Vihart kavar a szakképzési törvényjavaslat: a szakszervezetek szerint nagyon rosszul járnának a tanárok
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
