Kiderült, mi okozta a szalmonellafertőzést a hajdúsámsoni iskolában

Gyenge volt a kézmosó szappan, így kerülhetett szalmonella a majonézbe a hajdúsámsoni iskola főzőkonyháján - számolt be az M1 aktuális csatorna péntek délutáni Híradójában a szeptemberi fertőzés ügyében indított vizsgálat eredményéről.

  • MTI

Azt mondták: az egyik ott dolgozó kezéről juthatott a baktérium az ételbe. A Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal a Cívishír nevű hírportált arról tájékoztatta, hogy a vizsgálat szerint a konyhán használt szappan fertőtlenítő hatása nem felelt meg az előírásoknak. A termék gyártója ellen eljárás indult - hangzott el a híradóban.

Emlékeztettek: szeptemberben a hajdúsámsoni iskola menzáján elfogyasztott majonézes kukorica miatt több mint háromszázan betegedtek meg. Ahogy beszámoltunk róla, a  II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjait a Debreceni Egyetem gyermekklinikáján és a Kenézy Gyula egyetemi kórházban látták el. Az egyetem közleménye szerint a gyerekek súlyosan kiszáradt, de nem életveszélyes állapotban hányással, hasmenéssel, magas lázzal kerültek kórházba.

Két hétig az iskola folyosóján kellett tanulnia egy autista diáknak

Az osztálytermen kívül, az iskola folyosóján a tanterem ajtaja mellé helyezett padon és széken töltötte idejét az az autista diák, akit osztálytársa korábban bántalmazott.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.