Pénteken már nyolcadik napja tart Chicagóban 25 ezer tanár sztrájkja, aminek 300 ezer diák örvendezhet.
A munkabeszüntetés az állami iskolákat érinti. A sztrájkot a Chicagói Tanárok Szakszervezete szervezte. Csütörtöki közlésük szerint tárgyalásaik haladnak az üzemeltetőkkel, ám még mindig nem sikerült megegyezni fontos kérdésekben, például a tantestületi kinevezések rendszerében vagy az osztálylétszámok nagyságában.
Nem csak az Egyesült Államokban sztrájkolnak. Ahogy mi is írtunk róla, tegnap egy napra a felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez Horvátországban. A köztisztviselők és közalkalmazottak bérnövekedésével csökkent ugyan a feszültség a kormánykoalícióban, a pedagógus szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, és nem állnak el a sztrájktól.
A felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a horvát tanársztrájkhoz
A köztisztviselők és közalkalmazottak bérnövekedésével csökkent ugyan a feszültség a kormánykoalícióban, a pedagógus szakszervezetek azonban továbbra is elégedetlenek, és nem állnak el a sztrájktól. Csütörtökön egy napra a felsőoktatásban dolgozók is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
