Továbbra sem tudni, hogyan kell alkalmazni az iskolaérettségre vonatkozó újabb törvényi szabályozást, miután a kormányzat a tanévkezdés után egy hónappal sem rendelkezett a törvény végrehajtásáról - írja közleményében a Szülői Hang.
A törvénymódosítás az óvodák helyett egy eddig meg nem nevezett engedélyező szervhez utalja annak megállapítását, hogy a gyermek további egy évig óvodában maradhat-e. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett tehát a gyermeket nem ismerő hivatal dönt, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan - írja a Szülői Hang.
Az információhiány következtében azonban a szülők még a megmaradó törvényi lehetőségeket sem tudják érdemben kihasználni - emelik ki. A törvény elvben lehetőséget biztosít arra, hogy ha a szakértői bizottság január 15-ig a gyermek további egy év óvodai nevelését javasolja, akkor erről a szülőnek nem kell további kérelmet benyújtania.
Minden hatévesnek az iskolában a helye? Még mindig nem tudni, ki dönt majd az iskolaérettségről
Még nem tudni, kitől lehet kérni a hatéves kort elérő gyerekek beiskolázásának kitolását engedélyező dokumentumokat. A szakmai szervezetek sem tudják, ki dönt majd az iskolaérettségről.
Az ezt igénylő szülőknek tehát érdemes lenne mielőbb a szakértői bizottsághoz fordulniuk. A végrehajtási rendelkezés hiányában azonban ennek menete nem világos, így nem derül ki, hogy a szülőknek egyénileg kell-e felkeresniük a gyermekkel a pedagógiai szakszolgálatot, vagy a szakértői bizottság az óvodában is megvizsgálja a gyermeket
- olvasható a közleményben.
A szülő Hang szerint nagy gondot jelent az is, hogy a pedagógiai szakszolgálatok nem rendelkeznek kellő kapacitással az összes érintett gyermek vizsgálatához, így a szülők jelentős része várhatóan elesik ettől a kérvényezési lehetőségétől. Ahogy korábban is írtunk róla, az engedélyező szerv negatív döntésével kapcsolatban pedig a szülőnek csupán bírósági úton van lehetősége fellebbezni, ennek menete azonban szintén bizonytalan.
Az idén iskolába készülő évfolyamot többszörösen is hátrányosan érinti az intézkedés, mert a korábbinál nagyobb számú 6 éves gyerek mellett a 7 évesek is nagy számban lesznek jelen, így az iskolában nagyobb számú elsős fog jelentkezni, és az életkori szórás is nagyobb lesz. Ez még nagyobb kihívás elé állítja az iskolákat úgy, hogy még az sem jelenthető ki biztonsággal, hogy mindehhez lesz elegendő pedagógus - írják.
A Szülői Hang Közösség most nyílt levélben fordul Kásler Miklós miniszterhez és Maruzsa Zoltán államtitkárhoz, melyben kérik, hogy haladéktalanul tisztázzák a törvény végrehajtásának módját, fejtsék ki, hogyan és milyen megfontolások alapján szűkülnek a szülők jogai és lehetőségei. Ezen felül válaszolják meg a számos szülő által megfogalmazott kérdéseket, melyeket 25 pontban foglaltak össze.
Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
