Továbbra sem tudni, hogyan kell alkalmazni az iskolaérettségre vonatkozó újabb törvényi szabályozást, miután a kormányzat a tanévkezdés után egy hónappal sem rendelkezett a törvény végrehajtásáról - írja közleményében a Szülői Hang.
A törvénymódosítás az óvodák helyett egy eddig meg nem nevezett engedélyező szervhez utalja annak megállapítását, hogy a gyermek további egy évig óvodában maradhat-e. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett tehát a gyermeket nem ismerő hivatal dönt, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan - írja a Szülői Hang.
Az információhiány következtében azonban a szülők még a megmaradó törvényi lehetőségeket sem tudják érdemben kihasználni - emelik ki. A törvény elvben lehetőséget biztosít arra, hogy ha a szakértői bizottság január 15-ig a gyermek további egy év óvodai nevelését javasolja, akkor erről a szülőnek nem kell további kérelmet benyújtania.
Minden hatévesnek az iskolában a helye? Még mindig nem tudni, ki dönt majd az iskolaérettségről
Még nem tudni, kitől lehet kérni a hatéves kort elérő gyerekek beiskolázásának kitolását engedélyező dokumentumokat. A szakmai szervezetek sem tudják, ki dönt majd az iskolaérettségről.
Az ezt igénylő szülőknek tehát érdemes lenne mielőbb a szakértői bizottsághoz fordulniuk. A végrehajtási rendelkezés hiányában azonban ennek menete nem világos, így nem derül ki, hogy a szülőknek egyénileg kell-e felkeresniük a gyermekkel a pedagógiai szakszolgálatot, vagy a szakértői bizottság az óvodában is megvizsgálja a gyermeket
- olvasható a közleményben.
A szülő Hang szerint nagy gondot jelent az is, hogy a pedagógiai szakszolgálatok nem rendelkeznek kellő kapacitással az összes érintett gyermek vizsgálatához, így a szülők jelentős része várhatóan elesik ettől a kérvényezési lehetőségétől. Ahogy korábban is írtunk róla, az engedélyező szerv negatív döntésével kapcsolatban pedig a szülőnek csupán bírósági úton van lehetősége fellebbezni, ennek menete azonban szintén bizonytalan.
Az idén iskolába készülő évfolyamot többszörösen is hátrányosan érinti az intézkedés, mert a korábbinál nagyobb számú 6 éves gyerek mellett a 7 évesek is nagy számban lesznek jelen, így az iskolában nagyobb számú elsős fog jelentkezni, és az életkori szórás is nagyobb lesz. Ez még nagyobb kihívás elé állítja az iskolákat úgy, hogy még az sem jelenthető ki biztonsággal, hogy mindehhez lesz elegendő pedagógus - írják.
A Szülői Hang Közösség most nyílt levélben fordul Kásler Miklós miniszterhez és Maruzsa Zoltán államtitkárhoz, melyben kérik, hogy haladéktalanul tisztázzák a törvény végrehajtásának módját, fejtsék ki, hogyan és milyen megfontolások alapján szűkülnek a szülők jogai és lehetőségei. Ezen felül válaszolják meg a számos szülő által megfogalmazott kérdéseket, melyeket 25 pontban foglaltak össze.
Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
