Nyílt levélben, haladéktalanul válaszokat követel a Szülői Hang az új köznevelési törvény miatt

Továbbra sem tudni, hogyan kell alkalmazni az iskolaérettségre vonatkozó újabb törvényi szabályozást, miután a kormányzat a tanévkezdés után egy hónappal sem rendelkezett a törvény végrehajtásáról - írja közleményében a Szülői Hang.

  • Eduline

A törvénymódosítás az óvodák helyett egy eddig meg nem nevezett engedélyező szervhez utalja annak megállapítását, hogy a gyermek további egy évig óvodában maradhat-e. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett tehát a gyermeket nem ismerő hivatal dönt, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan - írja a Szülői Hang. 

Az információhiány következtében azonban a szülők még a megmaradó törvényi lehetőségeket sem tudják érdemben kihasználni - emelik ki. A törvény elvben lehetőséget biztosít arra, hogy ha a szakértői bizottság január 15-ig a gyermek további egy év óvodai nevelését javasolja, akkor erről a szülőnek nem kell további kérelmet benyújtania.

Minden hatévesnek az iskolában a helye? Még mindig nem tudni, ki dönt majd az iskolaérettségről

Még nem tudni, kitől lehet kérni a hatéves kort elérő gyerekek beiskolázásának kitolását engedélyező dokumentumokat. A szakmai szervezetek sem tudják, ki dönt majd az iskolaérettségről.

Az ezt igénylő szülőknek tehát érdemes lenne mielőbb a szakértői bizottsághoz fordulniuk. A végrehajtási rendelkezés hiányában azonban ennek menete nem világos, így nem derül ki, hogy a szülőknek egyénileg kell-e felkeresniük a gyermekkel a pedagógiai szakszolgálatot, vagy a szakértői bizottság az óvodában is megvizsgálja a gyermeket 

- olvasható a közleményben.

A szülő Hang szerint nagy gondot jelent az is, hogy a pedagógiai szakszolgálatok nem rendelkeznek kellő kapacitással az összes érintett gyermek vizsgálatához, így a szülők jelentős része várhatóan elesik ettől a kérvényezési lehetőségétől. Ahogy korábban is írtunk róla, az engedélyező szerv negatív döntésével kapcsolatban pedig a szülőnek csupán bírósági úton van lehetősége fellebbezni, ennek menete azonban szintén bizonytalan.

Az idén iskolába készülő évfolyamot többszörösen is hátrányosan érinti az intézkedés, mert a korábbinál nagyobb számú 6 éves gyerek mellett a 7 évesek is nagy számban lesznek jelen, így az iskolában nagyobb számú elsős fog jelentkezni, és az életkori szórás is nagyobb lesz. Ez még nagyobb kihívás elé állítja az iskolákat úgy, hogy még az sem jelenthető ki biztonsággal, hogy mindehhez lesz elegendő pedagógus - írják.

A Szülői Hang Közösség most nyílt levélben fordul Kásler Miklós miniszterhez és Maruzsa Zoltán államtitkárhoz, melyben kérik, hogy haladéktalanul tisztázzák a törvény végrehajtásának módját, fejtsék ki, hogyan és milyen megfontolások alapján szűkülnek a szülők jogai és lehetőségei. Ezen felül válaszolják meg a számos szülő által megfogalmazott kérdéseket, melyeket 25 pontban foglaltak össze.

Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban

Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.