Fennáll a veszélye annak is, hogy olyan gyerekek is általános iskolába kerülnek, akikről a korábbi rendszerben még nem mondták volna, hogy iskolaérett”
– mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke.
A most megszavazott módosítás egyik szigorítása ugyanis, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez. A felmentést a tervek szerint szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.
„Erről az állami szervezetről pedig eddig semmit sem tudunk. Még azt sem, kik lesznek benne, hol lesz és, hogy szakemberekből fog-e egyálltalán összeállni” – mondja Verba Attiláné. „Így viszont fennáll a veszélye annak is, hogy olyan gyerekek is általános iskolába kerülnek, akikről a korábbi rendszerben még nem mondták volna, hogy iskolaérett.”
A szakértő hozzáteszi, az jelenlegi rendszerrel nem volt baj. „Eddig is alá tudtuk támasztani szakmailag a döntésünket a kérdésben” – mondja. A döntések nem alaptalanul születtek, a gyerekek pedig eddig sem azért maradtak vissza a gyerekek, hogy a létszámot növeljék. 2020. január 1-től azonban ez megváltozik.
Akkor most ki is dönt?
A módosítás szerint az állami szervezet dönt a kérdésben, de megkérdezhetik az óvónőt, védőnőt vagy óvodavezetőt is, ha úgy gondolják vagy nincsen elég információjuk. „Ez talán a jobbik eset, de nincs benne a törvényben, hogy ez kötelező lenne. A szervezet pedig akkor is dönt, ha ezzel a szülő nem ért egyet” – mondja Verba Attiláné.
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.
A hivatalos döntése ellen a szülő bírósághoz fordulhat, ahol azonban nincsenek feljogosítva arra, hogy megváltoztassák az állami szerv a döntését. Itt felmerül a kérdés, akkor miért is menjen a szülő jogorvoslatért?
Azt is el tudom képzelni, hogy a szülők bele sem vágnak, akkor sem, ha úgy érzik, a gyereküknek jó lenne ha maradhatna még egy évet az óvodában. Lehet, hogy lesznek olyanok akik, ennek a tortúrának alapból nem teszik ki a gyereküket” – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke.
Mi lesz a „papíros gyerekekkel”?
Aki pedig belevág, azt kell tudni, hogy a gyereke „papíros lesz” – mondja a szakember - hiszen annak később is nyoma lesz, hogy még egy évet óvodában töltött. A következő évben pedig ezzel a papírral megy majd az iskolába, ahol nem minden esetben várják tárt karokkal ezeket a gyereket. Ők pedig valamilyen szinten később is megbélyegzettek lesznek, hiszen ez a döntés benne marad az anyagukban
A legkiszolgáltatottabbak ebben a helyzetben, akik nyár végén töltik csak be a hatodik életévüket. A tagozat elnöke szerint olyan helyzet is előfordulhat, hogy lesz olyan, aki augusztus 30-án vagy 31-én tölti a hatot és másnap már iskolás. Az pedig, hogy fiatal, nem lehet indok az állami szerv felé, hiszen így is úgy is betöltötte a hatodik életévét.
„Ha csak 3-4 ilyen gyerek bekerül az iskolába, akkor az nagyon megnehezítheti az iskola első évét. Hiszen itt törvényszerűen lemaradnak azok a gyerekek, akik már az iskolakezdésnél valamiféle hátrányból indultak. A kezdeti kis hátrány pedig év végére nagy hátránnyá válhat” – emeli ki Verba Attiláné.
Az alsó korhatár is változik
Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban.
„Biztos, vannak olyan helyek, ahol ez plusz tervet vagy plusz adminisztrációt jelenthet, nem hinném, hogy ez lesz a fő probléma. Ezt a kisebbik gondnak látom” – teszi hozzá óvodapedagógiai tagozat elnöke.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |