Intézkedési tervet dolgoz ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a már elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia alapján, és azt még tavasszal a kormány elé viszi - jelentette be a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Pölöskei Gáborné azt mondta, vonzóbbá kell tenni a szakképzést. Jó szakemberekre van szükség, akiket meg kell becsülni. Ezért osztrák mintára a piaci szereplőkkel szövetségben, kamarákkal és vállalatokkal együttműködve gyakorlatias szakképzési rendszer fejlesztését tűzték ki célul.
Az elmúlt hónapokban sokak szakmai véleményét meghallgatták. Megkezdte munkáját a Szakképzési Innovációs Tanács - közölte a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte: az érintettek mind a szakképzés erősítését javasolták.
Itt vannak a részletek a szakképzés átalakításáról: a technikumokban csak négy tárgyból érettségiznek majd
Az ötödik érettségi tárgyat a szakmai vizsgával váltják majd ki. A 2020-ban kezdődő tanévet már egy részleteiben megújuló szakképzési rendszerben kezdhetik meg a diákok - írja a Magyar Nemzet.
A kormány a szakmai ajánlásokat áttekintve arra jutott, hogy mindegyik a munkaalapú társadalmat szolgáló fejlesztéseket szorgalmazza. Ezért a piaci szereplőkkel szövetségben három fő célt jelöltek ki: a technikusi képzés megteremtését, a szakmai tanárok utánpótlásának biztosítását, valamint a tanműhelyfejlesztést - sorolta Pölöskei Gáborné.
A szakképzés átalakításáról itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
