Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete jelenleg 1300 házi gyermekorvosból áll. Ők látják el a Magyarországon élő mintegy másfélmillió óvodás- és iskoláskorú gyereket - írják az iskoláknak és szülőknek címzett levelében.
Sok szülő és pedagógus a gyerek különböző iskolán kívüli programok (pl. nyaralás, nyelvvizsgafelkészülés) miatti mulasztást is az orvossal szeretné "betegség címen" igazoltatni. Arról nem is beszélve, hogy a felesleges várótermi várakozások, orvosi látogatások és a valóban beteg gyerekek találkozása egyrészt önmagákban is újabb és újabb fertőzések, majd megbetegedések kockázatát jelentik.
Doktorica Kft
Itt az állásfoglalás, nyugodtan kinyomtatható terjeszthető.
A szülők által igazolható hiányzások mértékét jelen jogrend szerint az intézmények házirendje szabályozza - emelik ki. Ezért az egyesület arra kéri az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a jzülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét - írják.
Az Európai Unió legtöbb országában ez már egy működő gyakorlat. Így nem csak elérhető lenne, hogy az enyhe lefolyású betegségekkel ne kelljen mindenképp orvosokhoz menni, majd a panaszmentes gyereket csupán az igazolás miatt visszavinni a rendelőbe. Illetve elkerülhető lenne esetleg egy nyelvvizsga, sportversenyen vagy síelés jogellenes orvosi igazolása is.
"Miért ne lenne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni?"
„Miért ne lehetne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni? Hisz egy hasmenés többnyire csak egy napig tart. Azzal meg nem fog ott ülni az orvosnál, hogy kapjon igazolást. Sok esetben pedig egynapos gyors betegség miatt elmegy a rendelőbe, majd ott elkap egy másikat. Ez sem jó senkinek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
