„Miért ne lehetne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni? Hisz egy hasmenés többnyire csak egy napig tart. Azzal meg nem fog ott ülni az orvosnál, hogy kapjon igazolást. Sok esetben pedig egynapos gyors betegség miatt elmegy a rendelőbe, majd ott elkap egy másikat. Ez sem jó senkinek. Nagyon nem” – írja Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József.
„Miért ne lehetne ezen javítani, lazítani. Szerintem a szülő igazolhasson több napot. Nem tudom mennyit, hisz nem tudom, mennyi lehet a még elfogadható egynapos betegség száma. Persze, ezzel vissza lehet élni, mondják a kétkedők. Ahogy most is vissza lehet élni az orvosi igazolással is, mert aki lógni akar, most is lóg, mondom erre én. És persze, ha túl sok az ilyen szülői igazolás, akkor lehetne jelezni egy jól működő gyermekvédelmi rendszernek, hogy ez már nem átlagos. Messzire vezet ez, nagyon messzire. De valahol el kellene kezdeni, mert sosem lesz változás. Pedig ebben is kell” – írja posztjában.
Hozzáteszi: jelenleg három napot igazolhatnak a szülők. „Van, ahol évente, jobb helyeken félévenként. Azaz hat. De az kell a szombati munkanapra, családi hétvégére, tartalékolni kell váratlan programra” – teszi hozzá.
"Látatlanban írt igazolások" - felvették a harcot az igazolásgyár ellen a gyermekorvosok
Nagyobb szabadságot kellene adni a szülőknek hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad - erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
