Iskolaválasztás előtt: mikor jó választás az egyházi iskola?

Milyen egyházak működtetnek középiskolát?

Míg a rendszerváltás előtt alig néhány középiskolát működtethettek egyházak − ezek közé tartozott például a Debreceni Református Kollégium vagy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium −, ma már az egyházakhoz több mint százhatvan gimnázium, majdnem száz szakgimnázium és nyolcvan kollégium tartozik. Az általános iskolások a református, római és görögkatolikus középiskolák mellett evangélikus, baptista, zsidó, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozó intézményekbe is jelentkezhetnek, több egyházi gimnázium indít tagozatos, két tannyelvű, hatosztályos és nyelvi előkészítős osztályokat is. ű

Mikor jó választás?

Szinte kivétel nélkül az összes egyházi gimnázium és szakgimnázium leszögezi felvételi tájékoztatójában: olyan diákokat (és szülőket) várnak, akik egyetértenek pedagógiai elveikkel, elfogadják az állami iskolákénál valamivel szigorúbb házirendet. A legtöbb egyházi középiskolába egyébként más felekezethez tartozó nyolcadikosok is jelentkezhetnek, ám plébánosi, lelkészi ajánlást szinte mindenhol kérnek a felvételizőktől − sok gimnáziumban pedig a szóbeli felvételin is kérdezik a diákokat gyülekezeti aktivitásukról.

Mit tanulnak a diákok?

Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban a különbözik az állam középiskolákétól, hogy a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket, sok iskolában a hetet istentisztelettel vagy misével, a tanítási napokat pedig rövid imával, elcsendesedéssel és közös énekkel kezdik vagy zárják.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.