Tunézia-szerte ismét tüntetéseket tartottak a pedagógusok szerdán, magasabb bért és jobb munkakörülményeket követelve.
A harag napjaként emlegetett tüntetések azután kezdődtek, hogy a tunéziai kormány és a tanárok közti egyeztetések során nem sikerült megoldást találni a tanárok fizetéséről és jobb munkakörülményeiről szóló, régóta húzódó vitára.
A tanárok a fővárosban, Tuniszban a befolyásosnak számító szakszervezeti központ (UGTT) székházától a forgalmas Habíb Burgiba sugárútra vonultak, itt zajlottak az "arab tavaszt" elindító 2011-es megmozdulások is. A demonstrálók a pénzügyi ösztönzők emelését, illetve a korábbi nyugdíjbavonulás lehetőségét követelik.
Hasonló megmozdulások zajlottak Tunézia más részein is. A demonstrációk nagyobb nyomást helyeztek a tunéziai kormányra, amelyet gazdasági reformtörekvései miatt egyébként is bírálnak az észak-afrikai országban. Decemberben és januárban további tüntetések várhatók.
Az elmúlt hónapokban Tunézia a nemzetközi hitelezők, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomása alá került, amely drasztikus intézkedéseket követel az ország gazdaságának rendbehozására. Tunézia gazdasági visszaesése a 2011-es zavargások következménye. Az akkori tüntetések megdöntötték az 1987 óta hatalmon volt államfő, Zin el-Abidin Ben Ali uralmát.
Így sztrájkolnak a fizetésemelésért a litván tanárok
Az ötödik hete fizetésemelésért sztrájkoló litván tanárok addig folytatják tiltakozásukat, amíg nem teljesítik követeléseiket - közölte hétfőn honlapján a sztrájkolók akcióit összehangoló pedagógus szakszervezet
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
