Tunézia-szerte ismét tüntetéseket tartottak a pedagógusok szerdán, magasabb bért és jobb munkakörülményeket követelve.
A harag napjaként emlegetett tüntetések azután kezdődtek, hogy a tunéziai kormány és a tanárok közti egyeztetések során nem sikerült megoldást találni a tanárok fizetéséről és jobb munkakörülményeiről szóló, régóta húzódó vitára.
A tanárok a fővárosban, Tuniszban a befolyásosnak számító szakszervezeti központ (UGTT) székházától a forgalmas Habíb Burgiba sugárútra vonultak, itt zajlottak az "arab tavaszt" elindító 2011-es megmozdulások is. A demonstrálók a pénzügyi ösztönzők emelését, illetve a korábbi nyugdíjbavonulás lehetőségét követelik.
Hasonló megmozdulások zajlottak Tunézia más részein is. A demonstrációk nagyobb nyomást helyeztek a tunéziai kormányra, amelyet gazdasági reformtörekvései miatt egyébként is bírálnak az észak-afrikai országban. Decemberben és januárban további tüntetések várhatók.
Az elmúlt hónapokban Tunézia a nemzetközi hitelezők, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomása alá került, amely drasztikus intézkedéseket követel az ország gazdaságának rendbehozására. Tunézia gazdasági visszaesése a 2011-es zavargások következménye. Az akkori tüntetések megdöntötték az 1987 óta hatalmon volt államfő, Zin el-Abidin Ben Ali uralmát.
Így sztrájkolnak a fizetésemelésért a litván tanárok
Az ötödik hete fizetésemelésért sztrájkoló litván tanárok addig folytatják tiltakozásukat, amíg nem teljesítik követeléseiket - közölte hétfőn honlapján a sztrájkolók akcióit összehangoló pedagógus szakszervezet
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
