A kormány továbbra sem véglegesítette Hoffmann Rózsa köznevelési koncepcióját. Bár Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 11-i kormányülés után nyilvánosságra hozzák a koncepciót, most úgy néz ki, még mindig van mit javítani rajta - írja az Index.
A hírportál információi szerint a további megfontolásra szoruló részek között van a köznevelési koncepció általános bevezetője, a változtatások felgyorsítása érdekében a feladatot ki is vették Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kezéből, a bevezetőt a Miniszterelnökségen készítik. Szijjártó Péter szerint "a Miniszterelnökségnek is voltak általános érvényű meglátásai az anyaggal kapcsolatban, amelyek természetesen akár a koncepció bevezetőjében is megjelenhetnek".
A közoktatás ügye volt egyébként az egyik legtöbb vitát generáló programpont a hajdúszoboszlói frakcióülésen, az önkormányzati törvény vitája idején. Több polgármester felvetette, hogy az iskolák állami kézbe adása nagyon érzékenyen érintheti a párt támogatottságát a helyi választók között. A vitában azonban kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja megmásíthatatlan. Főként a kistelepülések és az elit fővárosi iskolák teljesítménye közötti mért, az európai átlaghoz képest is kiugró teljesítmény különbséggel magyarázta, hogy a 2000 iskolafenntartó önkormányzat nagy többsége nem alkalmas erre a szerepre.
A vitában azonban a képviselők szerint annyit elértek, hogy biztosították az iskolák visszaigénylésének lehetőségét az önkormányzatoknak (a legutolsó verzió szerint a 2000 főnél több lakosú települések). Ez azt jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyek teljesítenek bizonyos feltételeket, újra átvehetik a közoktatási intézményeket. Hogy megéri-e, arra nem kaptak választ, hiszen egyelőre mindenki biztosra veszi, hogy a rendszer átalakítása az iskolafenntartásra szánt források megvonásával jár. Az pedig, hogy az iskolák visszaigénylése milyen körülmények között zajlik majd, egyelőre senki sem tudja.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
