Nem romlanak a közoktatási pozíciói a jövő évi költségvetésben - mondta Hoffmann Rózsa újságíróknak, miután a Pedagógusok Szakszervezetének vezetőségével találkozott hétfőn a fővárosban.
Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott, hogy várhatóan a jövő évben is ugyannyi pénzből lehet majd gazdálkodni, mint az idén. Jelentős növekedésre nem lehet számítani, de olyan szempontból ez nyereségnek tekinthető, hogy idén 22 ezerrel kevesebb diák ül be az iskolapadba - állapította meg. Hozzátette: az, hogy 2013-ra mi érhető el, a következő nyolc-tíz hónapban dől el.
Hoffmann Rózsa megerősítette, hogy a pedagóguséletpálya-modell bevezetése egy időben történik majd az új típusú munkaidő-elszámolással, amelynek értelmében a tanároknak kötelezően 32 órát kellene az iskolákban tölteniük. Az életpályamodell alkalmazásához évente 160 milliárd forint többletpénzre lesz szükség, a modellt 2013 szeptemberében szeretnék bevezetni, de "a mikor és a mennyi kérdésre az egész kormánynak kell válaszolnia".
A kormány pontosan tudja, hogy erre szükség van, és a szándék megvan a bevezetésre, de jelen pillanatban a gazdasági világválság miatt sok a bizonytalan tényező. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott, hogy Magyarország eddig kilábalt minden súlyos bajból, de a vész még nem múlt el. Az oktatási államtitkár elmondta, kedden, de legkésőbb szerdán nyilvánosságra hozzák a köznevelés új rendszeréről szóló koncepciót, majd ezt követően országjárás kezdődik a javaslat megismertetésére.
A megbeszélést úgy értékelte, hogy bár a szakszervezet és az államtitkárság között vannak vitás kérdések, a megbeszélésről jó érzéssel távozik, mert az "oktatásügy iránt felelősséget érző körrel" beszélt. Mint mondta, nem ez volt az utolsó találkozás, a szakszervezetekkel egyeztet még.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, partnerek kívánnak lenni abban, hogy olyan iskolarendszer jöjjön létre, amelyben az intézmények biztonságosan működnek, a pedagógusok munkahelye nincs veszélyben, és megfelelő a finanszírozás.
Ugyanakkor az érdekvédő komoly szakmai vitákra számít az elkövetkezőkben többi között a munkaidő-elszámolásnál. A heti 32 óra benntartózkodás "magában rejti", hogy többet is kell dolgozni a megemelt bérért, és olyan egyéni foglalkozásokat, fejlesztéseket, korrepetálásokat is el kell végezni, amelyek eddig beszámítottak a kötelező óraszámba, vagy túlórapótlék járt értük.
Mint elmondta, idő hiányában nem sikerült tisztázni az intézmények fenntartóinak kérdését, ebben sok a bizonytalanság. Hozzátette: az egész napos iskola bevezetését ugyanakkor támogatni tudják, ha megvannak a személyi és tárgyi feltételek.
Az érdekvédő elmondta, az államtitkár cáfolta, hogy a pedagógusok óraszáma a mostani 22-ről 24-re emelkedne, és hogy a gimnáziumi férőhelyek számát 40 százalékkal csökkentenék.
Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva elmondta: minden felsőoktatási hallgatóval, akinek a képzését az állam fedezi, szerződést kívánnak kötni a jövőben, a feltételeket azonban még ki kell dolgozni, erről az új felsőoktatási törvény rendelkezik majd.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
