Vízágyúkat és könnygáz vetettek be a rendőrök az engedély nélkül tüntető diákok ellen Chile fővárosában csütörtökön.
Eduline
A dél-amerikai országban több mint két hónapja indult el a közoktatással elégedetlen középiskolások, egyetemisták és tanárok tiltakozó megmozdulása. Az oktatás színvonalának és finanszírozásának javítása mellett egyebek között azt követelik, hogy az állam vegye át a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoktól a középiskolákat. A kormány a hét elején juttatta el a fiataloknak és tanáraiknak 21 pontból álló javaslatcsomagját, amelyre péntekre ígértek választ a tüntetők. Az elképzelés szerint az alkotmányban rögzítenék az ingyenes és színvonalas közoktatáshoz való jogot, s a kormány emellett homályos ígéretet tett az önkormányzati kezelésben lévő középiskolák helyzetének javítására. A júniusi chilei diák- és tanártüntetésről itt olvashatsz.Ugyanakkor már legalább egy tucatnyi szövetség előre jelezte, hogy elutasítják a kormány kezdeményezését, mert az "kétértelmű" és nem oldja meg az oktatás alapvető problémáit. Emellett a tüntetések folytatását is megígérték. A diákok és az oktatók érdekvédelmi szövetségesei csütörtökre úgy hirdettek meg két újabb tüntetést a fővárosba, hogy engedélyt sem kértek a hatóságoktól. Rodrigo Hinzpeter belügyminiszter szerdán az éjszakába nyúlóan tanácskozott a tiltakozók képviselőivel, akiket figyelmeztetett, hogy "Chilében mindenkire vonatkoznak a törvények", s a kormánynak kötelessége betartatni azokat. Rámutatott, hogy a chileiek nyugalmat akarnak, elegük van a randalírozásokból és a Molotov-koktélos támadásokból, nem is beszélve a magán- és köztulajdonban keletkezett sokmilliós károkról, valamint az összecsapások sérültjeiről, akik közül 98 rendőr, 17 pedig civil volt. Dacára a figyelmeztetésnek, a fiatalok már reggel hét órától barikádokat emeltek az utakon, s megbénították a közlekedést. A rendőrök összecsaptak a diákokkal, vízágyúkat és könnygázt vetettek be, hogy visszaszorítsák a fiatalokat az utakról. Nemcsak Santiago de Chilében, hanem más nagyvárosokban, így Valparaísóban, Concepciónban, Valdiviában, Iquequében és Quilpében is hasonló jelenetek játszódtak le. A főváros központjában a tüntetések kiindulópontjául szolgáló Plaza Italiát (Olaszország tér) már kora reggel rohamrendőrök fogták körül. A fiatalok 200-300 fős csoportban megpróbáltak bejutni a térre a környező utcákból, de a rendőrök minden kísérletüket visszaverték. Több csoport a város fő útvonalára, a Chile egyik alapító atyjáról, a függetlenségi háború hőséről, Bernardo O,Higginsről elnevezett sétányra próbált meg eljutni, de ezt is megakadályozták.MTI
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
