Vízágyúkat és könnygáz vetettek be a rendőrök az engedély nélkül tüntető diákok ellen Chile fővárosában csütörtökön.
Eduline
A dél-amerikai országban több mint két hónapja indult el a közoktatással elégedetlen középiskolások, egyetemisták és tanárok tiltakozó megmozdulása. Az oktatás színvonalának és finanszírozásának javítása mellett egyebek között azt követelik, hogy az állam vegye át a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoktól a középiskolákat.
A kormány a hét elején juttatta el a fiataloknak és tanáraiknak 21 pontból álló javaslatcsomagját, amelyre péntekre ígértek választ a tüntetők. Az elképzelés szerint az alkotmányban rögzítenék az ingyenes és színvonalas közoktatáshoz való jogot, s a kormány emellett homályos ígéretet tett az önkormányzati kezelésben lévő középiskolák helyzetének javítására.
A júniusi chilei diák- és tanártüntetésről itt olvashatsz.
Ugyanakkor már legalább egy tucatnyi szövetség előre jelezte, hogy elutasítják a kormány kezdeményezését, mert az "kétértelmű" és nem oldja meg az oktatás alapvető problémáit. Emellett a tüntetések folytatását is megígérték.
A diákok és az oktatók érdekvédelmi szövetségesei csütörtökre úgy hirdettek meg két újabb tüntetést a fővárosba, hogy engedélyt sem kértek a hatóságoktól. Rodrigo Hinzpeter belügyminiszter szerdán az éjszakába nyúlóan tanácskozott a tiltakozók képviselőivel, akiket figyelmeztetett, hogy "Chilében mindenkire vonatkoznak a törvények", s a kormánynak kötelessége betartatni azokat. Rámutatott, hogy a chileiek nyugalmat akarnak, elegük van a randalírozásokból és a Molotov-koktélos támadásokból, nem is beszélve a magán- és köztulajdonban keletkezett sokmilliós károkról, valamint az összecsapások sérültjeiről, akik közül 98 rendőr, 17 pedig civil volt.
Dacára a figyelmeztetésnek, a fiatalok már reggel hét órától barikádokat emeltek az utakon, s megbénították a közlekedést. A rendőrök összecsaptak a diákokkal, vízágyúkat és könnygázt vetettek be, hogy visszaszorítsák a fiatalokat az utakról. Nemcsak Santiago de Chilében, hanem más nagyvárosokban, így Valparaísóban, Concepciónban, Valdiviában, Iquequében és Quilpében is hasonló jelenetek játszódtak le.
A főváros központjában a tüntetések kiindulópontjául szolgáló Plaza Italiát (Olaszország tér) már kora reggel rohamrendőrök fogták körül. A fiatalok 200-300 fős csoportban megpróbáltak bejutni a térre a környező utcákból, de a rendőrök minden kísérletüket visszaverték. Több csoport a város fő útvonalára, a Chile egyik alapító atyjáról, a függetlenségi háború hőséről, Bernardo O,Higginsről elnevezett sétányra próbált meg eljutni, de ezt is megakadályozták.
Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
A Klebelsberg Központ szerint valaki megpróbálhatta befolyásolni a véleményezők önálló döntését a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatói pályázatainak véleményezése során. A szervezet hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
Törley Katalin és Pilz Olivér az Eduline-nak elmondták: a Tanítanék Mozgalomhoz eddig körülbelül 50 pedagógus fordult panasszal, de becslésük szerint ennél nagyságrendekkel több tanár lehet, akiket nem engedtek vissza a pályára.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
