Vízágyúkat és könnygáz vetettek be a rendőrök az engedély nélkül tüntető diákok ellen Chile fővárosában csütörtökön.
A dél-amerikai országban több mint két hónapja indult el a közoktatással elégedetlen középiskolások, egyetemisták és tanárok tiltakozó megmozdulása. Az oktatás színvonalának és finanszírozásának javítása mellett egyebek között azt követelik, hogy az állam vegye át a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoktól a középiskolákat.
A kormány a hét elején juttatta el a fiataloknak és tanáraiknak 21 pontból álló javaslatcsomagját, amelyre péntekre ígértek választ a tüntetők. Az elképzelés szerint az alkotmányban rögzítenék az ingyenes és színvonalas közoktatáshoz való jogot, s a kormány emellett homályos ígéretet tett az önkormányzati kezelésben lévő középiskolák helyzetének javítására.
A júniusi chilei diák- és tanártüntetésről itt olvashatsz.
Ugyanakkor már legalább egy tucatnyi szövetség előre jelezte, hogy elutasítják a kormány kezdeményezését, mert az "kétértelmű" és nem oldja meg az oktatás alapvető problémáit. Emellett a tüntetések folytatását is megígérték.
A diákok és az oktatók érdekvédelmi szövetségesei csütörtökre úgy hirdettek meg két újabb tüntetést a fővárosba, hogy engedélyt sem kértek a hatóságoktól. Rodrigo Hinzpeter belügyminiszter szerdán az éjszakába nyúlóan tanácskozott a tiltakozók képviselőivel, akiket figyelmeztetett, hogy "Chilében mindenkire vonatkoznak a törvények", s a kormánynak kötelessége betartatni azokat. Rámutatott, hogy a chileiek nyugalmat akarnak, elegük van a randalírozásokból és a Molotov-koktélos támadásokból, nem is beszélve a magán- és köztulajdonban keletkezett sokmilliós károkról, valamint az összecsapások sérültjeiről, akik közül 98 rendőr, 17 pedig civil volt.
Dacára a figyelmeztetésnek, a fiatalok már reggel hét órától barikádokat emeltek az utakon, s megbénították a közlekedést. A rendőrök összecsaptak a diákokkal, vízágyúkat és könnygázt vetettek be, hogy visszaszorítsák a fiatalokat az utakról. Nemcsak Santiago de Chilében, hanem más nagyvárosokban, így Valparaísóban, Concepciónban, Valdiviában, Iquequében és Quilpében is hasonló jelenetek játszódtak le.
A főváros központjában a tüntetések kiindulópontjául szolgáló Plaza Italiát (Olaszország tér) már kora reggel rohamrendőrök fogták körül. A fiatalok 200-300 fős csoportban megpróbáltak bejutni a térre a környező utcákból, de a rendőrök minden kísérletüket visszaverték. Több csoport a város fő útvonalára, a Chile egyik alapító atyjáról, a függetlenségi háború hőséről, Bernardo O,Higginsről elnevezett sétányra próbált meg eljutni, de ezt is megakadályozták.
MTI
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
