A közoktatási törvénynek se híre, se hamva, bezárt iskolák, szétzilált háttérintézmények, ellehetetlenített alapítványi iskolák szegélyezik a „pusztító narancssereg útját” – mondta az LMP-s Osztolykán Ágnes napirend előtt a parlamentben.
Az LMP-s képviselő szerint a kiskeresetűek, így a pedagógusok és szülők ellen háborúzik a kormány, az Orbán-kormány újabb megszorításai miatt a kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak máshoz nyúlni, mint az iskolabezárásokhoz. Kifogásolta, hogy még azt sem támogatták, hogy az LMP iskolamentési alapról szóló javaslatát megvitassa a parlament, a pedagóguséletpálya-modell pedig "a pénzügyminisztérium martalékává vált".
Hoffmann Rózsa államtitkár kiemelte: emberileg átérzi azoknak a fájdalmát, akiknek valamilyen átszervezés miatt bezárják iskoláját. A hatályos közoktatási törvény nem ad közvetlen beavatkozási lehetőséget a miniszternek iskolabezárási, átszervezési kérdésekben, ez a fenntartók hatásköre - folytatta.
"Korai és politikai túlzás (...) arról beszélni, hogy a Fidesz háborút indítana a gyerekek, szülők, és pedagógusok ellen", egyetlen gyereket, pedagógust sem zárt ki a Fidesz-KDNP az iskolákból. Nyolc év alatt 1 127-tel csökkent az iskolák száma. Ilyen csökkenésnél néhány iskola megszűnése törvényszerű - értékelte, megjegyezve: az alap tíz kisiskola működésére lenne elegendő, nem ez a megoldás, hanem az új közoktatási törvény, amely állami kézbe veszi az iskolák finanszírozását.
MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
