Iskolaigazgatókról dönt jövő szerdán a Fővárosi Közgyűlés

Huszonhárom iskola-, illetve kollégiumi igazgatói pályázatról dönt a Fővárosi Közgyűlés a jövő szerdai ülésen.

  • Eduline

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztése szerint az érintett fővárosi fenntartású oktatási-nevelési intézmények mostani vezetőinek megbízása idén augusztus 15-én jár le, ezért pályázatot írt ki az önkormányzat az álláshelyek betöltésére.

 

A 23 vezetői posztra - határidőben - 47 pályázat érkezett, ebből 31 felelt meg a kiírási feltételeknek. A pályázatokat véleményező munkacsoport 29 főt hallgatott meg, miután az egyik jelentkező nem jelent meg, egy másik pedig visszavonta pályázatát. A meghallgatások után további ketten visszaléptek - derül ki az előterjesztésből.
Negyvenhét pályázatról dönt a közgyűlés jövő szerdán

A területért felelős főpolgármester-helyettes 18 jelentkezőnek javasolja az úgynevezett "magasabb vezetői megbízás adását". A fennmaradó öt álláshely esetében olyan jelölt volt, aki a pályáztatás megkezdéséig nem szerezte meg a szükséges közoktatás-vezetői végzettséget, illetve sem az alkalmazotti közösség, sem a munkacsoport nem javasolta a posztra. Csomós Miklós javaslata szerint ezekben az intézményekben a helyettesítés rendje szerint kell ellátni a vezetéssel kapcsolatos feladatokat 2012. augusztus 15-ig.

 

Ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az intézményvezetők megbízásáról szóló javaslatot, úgy augusztus 16-tól 2016. augusztus 15-ig tölthetik be a posztot az érintettek. Új vezetője lehet egyebek mellett a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskolának, a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumnak, a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskolának és a Puskás Tivadar Távközlési Technikumnak.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.