A pedagóguséletpálya-modell részleteiről, többek között a pedagógusok minősítési eljárásának lehetséges módjairól, szempontjairól egyeztetett szakmai szervezetekkel kedden a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma oktatási államtitkársága.
Az államtitkárság közleményében felidézte a két héttel ezelőtti konzultációt, amelyen - mint írták - a résztvevő civil szervezetek képviselői egyhangúlag a pedagóguséletpálya-modell koncepciójának támogatásáról nyilatkoztak, illetve felkérték az államtitkárságot a törvényalkotási folyamat felgyorsítására.
A keddi konzultáción a megjelentek egyetértettek abban, hogy a pedagógusok jelenleginél lényegesen jobb erkölcsi és anyagi megbecsülésének döntő feltétele a pedagógus életpálya-modell bevezetése és ezzel együtt az iskolai feladatok újragondolása.A szakmai szervezetek fontosnak tartják, hogy a társadalom elfogadja: a pedagógus életpálya-modell bevezetése hozzájárul az oktatás minőségének javulásához - olvasható a közleményben; a résztvevők azt szeretnék, ha a parlament minél hamarabb elfogadná az új közoktatási törvényt - írták. Az oktatásért felelős államtitkárság folytatja a konzultációt, amelybe minél több pedagógus szakmai szervezetet szeretne bevonni.
MTI2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
