Nem menesztették állásából, de többé nem dolgozhat iskolaigazgatóként az a romániai pedagógus, aki diákjait – a szülők állítása szerint – hülyének és bénának nevezte.
Húsz szülő tett panaszt múlt héten a szebeni nyolcas számú általános iskola igazgatónője ellen: állításuk szerint a kisiskolásokat többször megrángatta és lökdöste, mert nem akartak kimenni szünetben az udvarra. Emellett többször „hülyéknek” és „bénáknak” nevezte a hét-nyolcéves diákokat, írja a
.
Az iskolaigazgató tagadja, hogy bármikor sértegette vagy lökdöste volna a diákokat, azt azonban kiemelte, hogy az intézmény szabályzata előírja, hogy a tanulóknak ki kell menniük az udvarra a szünetekben, ő csak segíteni akart az egyik tanítónőnek, akire nem hallgattak a gyerekek.
A folyosón elhelyezett kamerák felvételeit valaki letörölte – a szebeni tanfelügyelőség szerint erre csak az igazgatónőnek volt lehetősége, ezért írásban figyelmeztették, jövőre lejáró igazgatói kinevezését pedig nem hosszabbítják meg.
Egy brit pedagógus a Facebookon illette sértő jelzőkkel diákjait - az iskolai botrányról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
