Az új közoktatási törvény koncepciójának elfogadásáig még lesz idő az egyeztetésre, a jogszabályt ugyanis leghamarabb 2012 szeptemberében lehet bevezetni - mondta Pokorni Zoltán.
"Megértem azt, hogy ha keveslik az időt" - mondta Pokorni Zoltán. Úgy vélte ugyanakkor, lesz még lehetőség az egyeztetésre az után is, hogy a kormány - a tervek szerint március 9-én - megtárgyalja a koncepciót, ugyanis az ezt követő kodifikációs munka során tovább egyeztethetnek a szakszervezetek számára fontos kérdésekben. A fideszes politikus közölte, azt szeretnék, hogy a legkésőbb az idén ezt a törvényt a parlament elfogadja. A parlamenti bizottság elnöke hozzátette, jó lenne, ha ezt még most nyáron meg tudná tenni az Országgyűlés, de azt sem tartja tragédiának, ha a kormány által májusban vagy júniusban benyújtandó tervezetről a vita ténylegesen majd csak szeptemberben, októberben zajlik le. Az új közoktatási törvény tervezetének legfrissebb változatáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az oktatási intézmények - ez mintegy 5000-6000 intézményt jelent 170 ezer pedagógussal és 36 ezer műszaki szakemberrel - állami tulajdonba vételéről szólva közölte: ehhez 450 milliárd forintra lenne szükség, és további 50-100 milliárdra a központi irányításhoz. "És akkor csak ott vagyunk, ahol most" - jegyezte meg Pokorni Zoltán, aki ezt a megoldást már csak az ország jelenlegi gazdasági helyzete miatt sem tartja járható útnak, ahogy a pedagógusok jelentős mértékű béremelését sem. Mennyi lesz a pedagógusok fizetése, hogyan változik a bértábla? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A parlamenti szakbizottság elnöke a szakképzés, illetve a felsőoktatás kapcsán komoly hiányosságként említette, hogy jelenleg Magyarországon senki sem végez olyan jellegű felmérést, amelyből tudható lenne, mire és kikre van, illetve lesz a jövőben szükség a munkaerőpiacon. A szakmunkásképzésről úgy vélekedett: nem tudták motiválttá tenni a tanulókat. Ami pedig a kamara álláspontját illeti, miszerint az elméleti és gyakorlati oktatás aránya 20-80 százalék legyen, azaz egy héten csak egy nap legyenek iskolai foglalkozások, belesűrítve ebbe a közismereti és szaktárgyakat, azt mondta: "riasztóak a számok". Ha ezt komolyan gondolják, akkor húsz év múlva lesz 900 ezer írástudatlan, képzetlen munkanélküli - tette hozzá.
Pokorni Zoltán a közoktatási törvény koncepciójában az érettségihez kötelezően előírt önkéntes munkáról azt mondta, fontosnak tartja a közösségi munkát, de ezt csak önkéntes alapon tudná elképzelni.
MTI
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
