A csellengő fiatalokra, a bűnmegelőzésre fókuszál egyebek mellett a napokban újrainduló ifjúságvédelmi őrjárat Miskolcon.
Az iskolai hiányzások vizsgálatakor kiderült, hogy az érintett gyerekek iskolaidőben a nagyobb bevásárlóközpontokban, különböző szórakozóhelyeken egyedül vagy csoportokban töltik el az idejüket, ez növeli annak esélyét, hogy bűncselekmények áldozataivá váljanak, illetve ők maguk kövessék el azokat - indokolta az őrjárat szükségességét Egyedné Novodonszki Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Rámutatott arra, hogy a tizenévesek csavargása, az áruházakban, közterületeken történő "bandázás" a kriminalizálódás veszélyét is jelenti, az iskolakerülés rendszeressé válása súlyosan veszélyezteti a gyermek értelmi, érzelmi fejlődését, így a probléma kezelése mindenképp szükséges.
Az őrjárat célja a gyermekvédelmi jelzőrendszer aktivizálása, információ szolgáltatása az oktatási intézményeknek arról, hogy a gyermekkorúak és a fiatalkorúak hol tartózkodnak iskolaidőben, ugyanakkor fontos szempont a bűnmegelőzés, illetve az alkohol, a kábítószer fogyasztásának megakadályozása is - tette hozzá, megjegyezve: az iskolakerülők adatait felírják, majd azokat elküldik az érintett iskoláknak.
MTI
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
