Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A kormánypárt frakcióvezetője a Képviselői Irodaházban külön-külön folytatott megbeszélést hat szakszervezet képviselőjével. A találkozók után hangsúlyozta, a Fidesznek nem az a szándéka, hogy a közszolgálati jogviszonnyal rendelkező munkavállalókat büntesse az elvonásokkal, hanem azokat a magas rangú állami vezetőket, "igazi nagykutyákat" szeretnék "elkapni", akik idén több tíz- vagy százmillió forintos nagyságrendű végkielégítéshez jutottak. Nem volt olyan érdekképviselet, amelyik ezt ne fogadta volna el - fűzte hozzá.
Lázár János közölte, a szakszervezetek javaslatait összefoglalja, és azokat a Fidesz elnökségének szerda délutáni ülésén ismerteti. Az egyeztetési folyamat végére pedig úgy tenne pontot, hogy kérni fogja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását várhatóan péntekre vagy hétfőre, és szeretné, ha ott megállapodás születne az érdekelt felek között abban, hogyan tudják a törvény hatálya alól kivenni azokat, akiket a jogalkotói szándék nem kíván büntetni - mondta.
Kijelentette: az egészen biztos, hogy lesz változtatás az eredeti elképzeléshez képest. "A szakszervezetek győztek meg igazából arról, hogy erre mindenféleképpen szükség van. (...) Azt szeretném, hogy ha az érdekképviseleteknek az álláspontja érvényesülne; ez össztársadalmi ügy, ez mindannyiunknak fontos ügy, és nem pártpolitikai kérdés" - tette hozzá. Részleteket egyelőre nem ismertetett, azt azonban kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy az általa jegyzett három törvényjavaslatról hétfőn akár már szavazás lehet az Országgyűlésben.
A professzoroknak nem kell adózniuk - mi a helyzet a tanárokkal?
Lázár János elsőként Mendrey Lászlóval, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökével találkozott. Az érdekképviseleti vezető a megbeszélés után azt mondta, a frakcióvezető nyitott a PDSZ kéréseire a 98 százalékos különadó közalkalmazottakra vonatkozó szabályozásának módosítása ügyében. Mendrey László tájékoztatása szerint az egyeztetésen többféle megoldásról is szó esett. A PDSZ alapvetően azt támogatja, hogy a 98 százalékos különadó kétmillió forintos összeghatárát emeljék meg. "Reméljük, hogy lesz megegyezés, ez csütörtök reggel fog kiderülni" - mondta a szakszervezeti elnök.
Tanári végkielégítések: a szakszervezetek tiltakoznak a különadó ellen
A másik pedagógus-érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt javasolta, hogy továbbra is azon törvények alapján járjanak a közszférában a végkielégítések, amelyek 18 éve működnek.
Galló Istvánné, a szakszervezet vezetője emellett hangsúlyozta, azt támogatják, hogy ha a törvényi előírásokon felül a munkáltató nagyobb végkielégítést adna a dolgozónak, azt sújtsa különadó. Mint mondta, az irreálisan magas végkielégítések ellen tiltakoznak, ugyanakkor tartanak attól, hogy a különadóról szóló jogszabály jelen formájában a közszféra dolgozóit is sújtaná, pedig esetükben ez a törvényhozónak sem szándéka. Hozzátette, nem tudják elfogadni azt sem, hogy a különadó vonatkozzon a szabadságmegváltásra és a felmondási időre.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Fidesz frakcióvezetője megállapodott abban, hogy a felsőoktatásban a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni - közölte Kis Papp László, az FDSZ elnöke a találkozó után. Az érdek-képviseleti vezető tájékoztatása szerint a felsőoktatás adminisztratív munkaköreiben 3,5 millió forintos összeghatárt javasolt a különadót érintően Lázár János.
MTI
