Az idei érettségihez közeledve egyre több hírt hallani a lebukott puskázókról. Elrettentés a legjobb megelőzés?
Eduline
A briteknél is kijöttek a tavalyi eredmények, a magyar közép és emelt szintű érettséginek megfelelő GCSE, illetve A-level vizsgáikon közel négyezer diákot kaptak csaláson.
A leggyakoribb visszaélés a tiltott eszközök – mobiltelefonok, BlackBerry-k, PDA-k, és a kézzel írott puskák – becsempészése volt. Emellett a vizsgáztatók szerint számos teszt és dolgozatpapír alkalmatlan az értékelésre, mert a tanulók „sértő vagy obszcén” megjegyzésekkel is tarkították a leírtakat. A vétségek sorában a második leggyakoribb szabályszegést a tanárok követték el: sokuk segített a vizsgázó fiataloknak.
Összességében a 2007-es évhez képest csökkent az esetek száma. Ám ez többnyire nem annak tudható be, hogy a diákok többet tanulnának, inkább arról van szó, hogy egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, amely a csúcstechnológiákban kevésbé jártas vizsgafelügyelők előtt észrevétlenek maradnak. A büntetés a szóbeli figyelmeztetéstől kezdve a teljes kizárásig terjed.
Míg tavaly előtt 4.258 brit diák hágta meg a szabályokat, 2008-ban 3.826 esetre derült fény, ebből 1.618 tanuló használt tiltott eszközt,
1.037 a
szomszédjáról másolt, míg 476 tanuló neveletlenkedett a vizsgákon. A papírra jegyzetelt illetlenségek viszont nőttek, két éve még csak 182 dolgozatot tett érvénytelenné, tavaly már 302 dokumentumot.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.