Folytatódik az állami fenntartású iskolákról szóló javaslat szakmai egyeztetése, ennek keretében Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2009. március 5-én a szülői szervezetekkel tárgyalt. A megbeszélésen az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács tagszervezetei vettek részt, mint kiderült: egyaránt támogatják az állami fenntartású iskolák létrehozását – olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében.
Az állami fenntartású iskolák létrehozásának célja az esélykülönbségek csökkentése és a szegregáció megszűntetése. A közoktatási intézmények a jelenlegi fenntartók kezdeményezésére, önkéntes alapon, az állammal való tárgyalások útján kerülhetnek állami fenntartásba. Az állami fenntartású intézmények az alapnormatíván felül állami kiegészítő normatívát kapnak, amelyet az állam mint iskolafenntartó az esélykülönbségek csökkentésére és a minőségi oktatás biztosítására fordít. Az állami fenntartású intézményekben egységes kerettanterv és pedagógiai rendszer garantálja az átjárhatóságot és a minőségi oktatást. Ugyanakkor helyi szinten a pedagógusközösség tanszabadságát megtartva alakíthatja ki a tantervet
Hiller István március 3-án a közoktatási szakszervezetekkel kezdte meg az egyeztetési folyamatot a javaslatról. A kezdeményezéssel a szakszervezetek döntő többsége - a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete - egyetértett, a javaslatot támogatásáról biztosította.
A szakmai egyeztetés-sorozat március 6-án, pénteken folytatódik, amikor Hiller István az Országos Diákjogi Tanács és a Diákközéletért Alapítvány képviselőivel tárgyal az állami fenntartású iskolák létrehozásáról. Március 13-án az önkormányzati szövetségekkel egyeztet a tárca vezetője, majd március 24-én a Közoktatás-politikai Tanács tűzi napirendjére a javaslatot. A következő hetek szakmai egyeztetéseit követően az oktatási és kulturális miniszter a parlamenti ellenzéki pártokkal is tárgyalásokat kezdeményez.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
