Folytatódik az állami fenntartású iskolákról szóló javaslat szakmai egyeztetése, ennek keretében Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2009. március 5-én a szülői szervezetekkel tárgyalt. A megbeszélésen az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács tagszervezetei vettek részt, mint kiderült: egyaránt támogatják az állami fenntartású iskolák létrehozását – olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében.
Az állami fenntartású iskolák létrehozásának célja az esélykülönbségek csökkentése és a szegregáció megszűntetése. A közoktatási intézmények a jelenlegi fenntartók kezdeményezésére, önkéntes alapon, az állammal való tárgyalások útján kerülhetnek állami fenntartásba. Az állami fenntartású intézmények az alapnormatíván felül állami kiegészítő normatívát kapnak, amelyet az állam mint iskolafenntartó az esélykülönbségek csökkentésére és a minőségi oktatás biztosítására fordít. Az állami fenntartású intézményekben egységes kerettanterv és pedagógiai rendszer garantálja az átjárhatóságot és a minőségi oktatást. Ugyanakkor helyi szinten a pedagógusközösség tanszabadságát megtartva alakíthatja ki a tantervet
Hiller István március 3-án a közoktatási szakszervezetekkel kezdte meg az egyeztetési folyamatot a javaslatról. A kezdeményezéssel a szakszervezetek döntő többsége - a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete - egyetértett, a javaslatot támogatásáról biztosította.
A szakmai egyeztetés-sorozat március 6-án, pénteken folytatódik, amikor Hiller István az Országos Diákjogi Tanács és a Diákközéletért Alapítvány képviselőivel tárgyal az állami fenntartású iskolák létrehozásáról. Március 13-án az önkormányzati szövetségekkel egyeztet a tárca vezetője, majd március 24-én a Közoktatás-politikai Tanács tűzi napirendjére a javaslatot. A következő hetek szakmai egyeztetéseit követően az oktatási és kulturális miniszter a parlamenti ellenzéki pártokkal is tárgyalásokat kezdeményez.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
A férfi 2023-ban kezdte meg tanulmányait a BME-n, az egyetem tájékoztatása szerint azonban tanulmányai jelentős részében szüneteltette a hallgatói jogviszonyát beutazási nehézségek miatt. A Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram keretében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanult mérnökinformatikát az a palesztin hallgató, aki később a Hamász katonai szárnyában harcolt.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
