Kirekesztik a szegregációt?

Folytatódik az állami fenntartású iskolákról szóló javaslat szakmai egyeztetése, ennek keretében Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2009. március 5-én a szülői szervezetekkel tárgyalt. A megbeszélésen az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács tagszervezetei vettek részt, mint kiderült: egyaránt támogatják az állami fenntartású iskolák létrehozását – olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében.

  • Eduline

Az állami fenntartású iskolák létrehozásának célja az esélykülönbségek csökkentése és a szegregáció megszűntetése. A közoktatási intézmények a jelenlegi fenntartók kezdeményezésére, önkéntes alapon, az állammal való tárgyalások útján kerülhetnek állami fenntartásba. Az állami fenntartású intézmények az alapnormatíván felül állami kiegészítő normatívát kapnak, amelyet az állam mint iskolafenntartó az esélykülönbségek csökkentésére és a minőségi oktatás biztosítására fordít. Az állami fenntartású intézményekben egységes kerettanterv és pedagógiai rendszer garantálja az átjárhatóságot és a minőségi oktatást. Ugyanakkor helyi szinten a pedagógusközösség tanszabadságát megtartva alakíthatja ki a tantervet

Hiller István március 3-án a közoktatási szakszervezetekkel kezdte meg az egyeztetési folyamatot a javaslatról. A kezdeményezéssel a szakszervezetek döntő többsége - a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete - egyetértett, a javaslatot támogatásáról biztosította.

A szakmai egyeztetés-sorozat március 6-án, pénteken folytatódik, amikor Hiller István az Országos Diákjogi Tanács és a Diákközéletért Alapítvány képviselőivel tárgyal az állami fenntartású iskolák létrehozásáról. Március 13-án az önkormányzati szövetségekkel egyeztet a tárca vezetője, majd március 24-én a Közoktatás-politikai Tanács tűzi napirendjére a javaslatot. A következő hetek szakmai egyeztetéseit követően az oktatási és kulturális miniszter a parlamenti ellenzéki pártokkal is tárgyalásokat kezdeményez.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.