SZTE: Radnóti Centenáriumi Emlékbizottság alakult

Irodalmi séták, színházi előadások, felolvasóestek, emlékkiállítások, konferenciák Szegeden

  • Eduline

Radnóti Centenáriumi Emlékbizottság alakult a neves költő születésének századik évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen bekapcsolódva a Radnóti Év országos programsorozatába. Jeles hazai és határon túli irodalmárok, helytörténészek, muzeológusok, levéltárosok, színművészek, fiatal tudósok és Radnóti-fordítók emlékeznek meg az egyetemi tanulmányait Szegeden végzett, a város és az egyetem életéhez erőteljesen kötődő költő életművéről.

A Dr. Botka László, Szeged polgármestere és Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora fővédnökségével megalakult Radnóti Centenáriumi Emlékbizottság legfőbb célja, hogy méltó módon emlékezzék meg az egyetemi tanulmányait Szegeden végzett, a város és az egyetem életéhez erőteljesen kötődő költő életművéről.

A Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából áprilistól izgalmas, színes rendezvénysorozat veszi kezdetét Szegeden. A rendezők többek között szegedi emlékhelyeken szervezett irodalmi sétákkal, szavalóversennyel, felolvasóestekkel, emlékkiállításokkal, a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével megrendezett irodalmi esttel, a Szegedi Egyetemi Színház előadásával és érdekes konferenciákkal várják az érdeklődőket. A programokon jeles hazai és határon túli irodalmárok, helytörténészek, muzeológusok, levéltárosok, színművészek, fiatal tudósok és Radnóti fordítói tisztelegnek a nagyszerű művész emléke előtt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.