A diplomások aránya majdnem 7 százalékkal marad el az Európai Unió átlagától.
2017-ben a munkaképes lakosság csaknem egy harmada, 31 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel az Európai Unióban - derült ki az Eurostat frissen közzétett jelentéséből, írja a Pénzcentrum.
Európa különböző tartományai között óriási eltérések vannak a felsőfokú iskolázottság terén. Míg Szicíliában például csak a lakosság 13,6 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel, addig London egyes területein 71,7 százalék - írja a hírportál.
Siralmas adatok: folyamatosan csökken a diplomások száma Magyarországon
Az elmúlt években az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében - derül ki egy friss felmérésből. Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának - írja a G7.
A statisztikák szerit a magyar átlag majdnem 7 százalékkal (6,9%) marad el az Európai Unió átlagától, ráadásul úg,y hogy a hazai régiók közül csupán egyetlen, a közép-magyarországi veri az uniós középértéket a maga 35,6 százalékos eredményével. Szomorú tény ugyanakkor, hogy öt hazai régióban maradt 20 százalék alatt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Észak-Alföld (17,4%) és Észak-Magyarország (17,5%) eredménye ráadásul még az összesített listán is rendkívül rossznak számít.
Ha a magyar átlagot más a környező országokéval összehasonlítjuk, akkor arányaiban Romániánál, Szlovákiánál és Horvátországnál is jobban állunk, viszont Ausztria és Szlovénia nyolc százalékkal leelőz minket.
Átalakíthatják az egész magyar felsőoktatást: nem lesznek állami egyetemek?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen a hétvégén - írja a hvg.hu, hozzátéve: információik szerint mindez arról szól, hogy a nehézkes államháztartási intézményi formából előbb-utóbb ki kell "szabadítani" az egyetemeket.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
