A diplomások aránya majdnem 7 százalékkal marad el az Európai Unió átlagától.
2017-ben a munkaképes lakosság csaknem egy harmada, 31 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel az Európai Unióban - derült ki az Eurostat frissen közzétett jelentéséből, írja a Pénzcentrum.
Európa különböző tartományai között óriási eltérések vannak a felsőfokú iskolázottság terén. Míg Szicíliában például csak a lakosság 13,6 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel, addig London egyes területein 71,7 százalék - írja a hírportál.
Siralmas adatok: folyamatosan csökken a diplomások száma Magyarországon
Az elmúlt években az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében - derül ki egy friss felmérésből. Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának - írja a G7.
A statisztikák szerit a magyar átlag majdnem 7 százalékkal (6,9%) marad el az Európai Unió átlagától, ráadásul úg,y hogy a hazai régiók közül csupán egyetlen, a közép-magyarországi veri az uniós középértéket a maga 35,6 százalékos eredményével. Szomorú tény ugyanakkor, hogy öt hazai régióban maradt 20 százalék alatt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Észak-Alföld (17,4%) és Észak-Magyarország (17,5%) eredménye ráadásul még az összesített listán is rendkívül rossznak számít.
Ha a magyar átlagot más a környező országokéval összehasonlítjuk, akkor arányaiban Romániánál, Szlovákiánál és Horvátországnál is jobban állunk, viszont Ausztria és Szlovénia nyolc százalékkal leelőz minket.
Átalakíthatják az egész magyar felsőoktatást: nem lesznek állami egyetemek?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen a hétvégén - írja a hvg.hu, hozzátéve: információik szerint mindez arról szól, hogy a nehézkes államháztartási intézményi formából előbb-utóbb ki kell "szabadítani" az egyetemeket.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
