Bár a szabályozás elindult, a tételes végrehajtás még hiányzik ahhoz, hogy a szakmunkások könnyebben juthassanak be a felsőoktatásba - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,
A XI. Szakma sztár fesztivál, a Szakma kiváló tanulója verseny, az Országos szakmai tanulmányi verseny és az V. SkillsHungary nemzeti döntője megnyitóján tartott köszöntőjében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt: ha valaki jó a szakmájában, sikerrel szerepel országos szakmai versenyen, annak legyen nyitott a felsőoktatás, könnyebben léphessen be oda.
Parragh László elmondta: bár a szabályozás elindult, a tételes végrehajtás még hiányzik ahhoz, hogy a szakmunkások könnyebben juthassanak be a felsőoktatásba. Példaként említette, hogy a jelentős autóipari cégek vezetőinek nagy része szakmunkásként kezdte.
Fontosnak nevezte az olyan képzések népszerűsítését, amelyek iránt van munkaerőpiaci kereslet. Hozzátette, a duális képzést tovább kell erősíteni, emellett fontos a digitalizáció, valamint az objektív vizsgáztatási rendszer országos kialakítása.
Hatalmas változás jöhet: szakmunkások is bekerülhetnek majd az egyetemre Parragh szerint
Át kell alakítani az oktatást a technikus képzés erősítéséhez - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden az M1-en. Elmondta, a vállalatok olyan mérnököket, technikusokat keresnek, akik termelni, gyártani tudnak, a magyar oktatást pedig ehhez kell igazítani.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
