Át kell alakítani az oktatást a technikus képzés erősítéséhez - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden az M1-en.
Elmondta, a vállalatok olyan mérnököket, technikusokat keresnek, akik termelni, gyártani tudnak, a magyar oktatást pedig ehhez kell igazítani. Biztosítani kell, hogy a szakmunkások bekerülhessenek a felsőoktatásba, amire már történtek is lépések szavai szerint, de úgy fogalmazott, hogy óriási az ellenállás az oktatási lobbi részéről.
Az MKIK számítása szerint a nyugat-európai reálbér 60 százalékát kellene elérniük a magyarországinak ahhoz, hogy ne menjek külföldre dolgozni a munkavállalók; és megjegyezte, hogy a bérfelzárkóztatásnak a termelékenység emelkedésével kellene járnia.
Jelentős a különbség a magyar kisvállalatok és a nagy cégek termelékenysége között - mutatott rá a kamara elnöke. Hozzátette: a nagyvállalatok már a nyugat-európai termelékenységi szinten dolgoznak, míg a kicsik ennek az egyharmadán. Szerinte a termelékenység növeléséhez erősíteni kellene a középvezetői tudást, a számítástechnikát pedig nagyobb mértékben kellene alkalmazni a munkában.
Betelt a pohár a munkaadóknál, új szakképzést akarnak
Hiába tett kísérleteket a kormányzat az elmúlt években, nagyon úgy tűnik, hogy a munkaadók egyáltalán nem elégedettek a szakképzés jelenlegi helyzetével és irányával. Úgy döntöttek, nem várnak tovább, és saját kezükbe veszik az ügyet, mert komoly gondot okoz, hogy százezres nagyságrendben vannak itthon betöltetlen állások.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
