Hét egyetemi professzort korrupció vádjával letartóztattak, huszonkét kollegájukat egy évre eltiltották a tanítástól Olaszországban, miután fény derült arra, hogy az egyetemi állásokat nem érdem alapján, hanem mondvacsinált pályázatokkal "saját embereik" között osztották szét.
A börtönbe kerültek vagy eltiltottak között neves olasz oktatók szerepelnek Itália több egyeteméről, névsorukat az olasz újságok kedden nyilvánosságra hozták. Többségük elismert, közgazdasági, pénzüggyel és adóügyi joggal foglalkozó professzor, aki minisztériumi bizottságoknak, politikai és vállalati tanácsadói testületnek is tagja volt. A firenzei ügyészség vizsgálata alapján egész Olaszországban 150 házkutatást tartottak.
A korrupciós vizsgálat 2013-ban indult Philip Laroma Jezzi olasz-brit adószakértő feljelentése alapján. A Firenzében dolgozó Laroma Jezzi egyetemi tanári állásra pályázott, és esélyesként vett részt egy országos pályázaton. Idősebb kollegája, Pasquale Russo volt egyetemi professzor azonban beszélgetésre hívta, amelyen visszalépésre szólította fel, hangsúlyozva, hogy annak a tanári posztnak már megvan a nyertese. "Ez Olaszországban nem így működik, majd neked találunk mást, ha nem lépsz vissza, vége az egyetemi karrierednek" - fenyegette meg a professzor fiatalabb kollegáját.
Pasquale Russo el is magyarázta, miként működik Olaszországban az egyetemi állások odaítélése: nem érdem, hanem ismeretség és protekció alapján nevezik ki a tanárokat. A már állásban levő professzorok jelzik egymásnak, hogy egyes pályázatokon kinek kell elsőként befutnia. Kölcsönösen segítik álláshoz "egymás embereit", hogy megbízható, irántuk elkötelezett kollegákkal vegyék körbe magukat. Az egyetemi "maffiarendszerben" nem az számít, hogy ki a legjobb arra az állásra, "az számít, hogy a te embered legyen" - tette hozzá a professzor. Tanácsolta, hogy Laroma Jezzi "ne angolként, hanem olaszként" álljon hozzá. Philip Laroma Jezzi rögzítette a beszélgetést, és feljelentést tett.
Az olaszországi egyetemeken létező professzori maffia vezet oda, hogy a fiatal olasz diplomások, kutatók egy része külföldön keres állást, tudva, hogy hazájában kapcsolatok nélkül ez lehetetlen lenne. A felmérések szerint 1999 és 2007 között az egyetemi pályázatokon állást nyert oktatók több mint 90 százaléka ugyanazon az egyetemen rendelkezett "kapcsolatokkal", ahol megszerezte a tanári helyet, vagy a tanszék professzorainak volt egykori tanítványa, vagy esetleg egy másik egyetemi tanárnak volt a rokona.
Egyre több diák hagyja itt Magyarországot és tanul inkább külföldön
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
