Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nő a felsőoktatásban tanuló diákok után járó normatíva, illetve a doktori képzésben részt vevők száma, amennyiben a parlament elfogadja a felsőoktatást szabályozó törvények kedden tárgyalt módosításait.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az egyik legfontosabb módosításnak nevezte, hogy az egy főre megállapított hallgatói normatíva az évenkénti 119 ezer forintról jövőre 128 ezer 520 forintra, 2020-tól pedig 166 ezer 600 forintra nő. Ez 40 százalékos emelkedést jelent - hívta fel a figyelmet.
Arra is kitért, hogy a doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek létszámát 1300 főről kétezerre növelik. A kormány azt is javasolja, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásokkal szembeni jogorvoslati eljárások során a bíróságok legkésőbb 45 nap alatt hozzanak döntést - közölte.
Emelkedhet a hallgatók tanulmányi ösztöndíjának összege
Nemcsak a szociális támogatások, a tanulmányi ösztöndíjak összege is emelkedhet, ha elfogadják a Kásler Miklós miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. 2019. február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra), egy évvel később további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik a felsőoktatásban egy főre számított normatív hallgatói támogatást a Kásler Miklós miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint - írja a hvg.hu.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).