Nemcsak a szociális támogatások, a tanulmányi ösztöndíjak összege is emelkedhet, ha elfogadják a Kásler Miklós miniszter által benyújtott törvényjavaslatot.
2019. február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra), egy évvel később további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik a felsőoktatásban egy főre számított normatív hallgatói támogatást a Kásler Miklós miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint – írja a hvg.hu.
A többi hasonló tétel közül kettőt emelnek jövő februártól: a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év helyett 67 200, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 helyett 14 566 lesz, ha a törvényt elfogadják.
Tíz év után végre több pénzt kapnak a rászoruló hallgatók
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a felsőoktatási ösztöndíjak összege 2007 óta nem változott, sőt az értékük folyamatosan csökken – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az elmúlt években többször jelezte a kormánynak, hogy itt az ideje a hallgatói juttatások rendezésének. Idén végül rábólintottak a kérésre, a szociális ösztöndíjak már idén ősszel emelkedtek, ám ahhoz, hogy a következő években is magasabbak legyenek, a felsőoktatási törvényt is módosítani kell.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, a tanulmányi ösztöndíjak is emelkedni fognak – ugyanis azt is a hallgatói normatíva összege alapján állapítják meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
