Oroszország fő feladata az, hogy a közoktatás minőségének tekintetében hat év alatt a világ tíz vezető országának egyikévé váljon - jelentette Dmitrij Medvegyev miniszterelnök az orosz régiók vezetőivel a tanévnyitás alkalmából rendezett szerdai konferenciahívás alkalmából.
Medvegyev szerint ennek érdekében létre kell hozni "a folyamatos tanulás egységes terét" Oroszország minden állampolgára számára, az óvodától az idős korig.
A világ vezető felsőoktatási intézményeinek Quacquarelli Symonds (QS) kutatóközpont júniusban közölt rangsorolása szerint 27 orosz van a világ ezer legjobb egyeteme között, ami hárommal több, mint tavaly volt. A QS szerint a legjobb orosz felsőoktatási intézmény a világranglista 90. helyén álló, Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem, amely 2018-hoz képest öt helyezéssel lépett feljebb. A második legrangosabb orosz iskola a 235. helyen végzett Szentpétervári Állami Egyetem.
A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet szerdán közölt felmérés szerint egyébként az iskolás gyereket nevelő szülők 67 százaléka összességében elégedett az oktatás minőségével. A megkérdezetteknek ugyanakkor csak a 36 százaléka vélekedett úgy, hogy az orosz iskolai oktatás világszínvonalú, 33 százalék ezzel nem értett egyet. 9 százalék úgy vélekedett, hogy az orosz oktatás meghaladja a világszínvonalat, 22 százalék pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.
Hiába kapnak diplomát a hallgatók, az állam nem ismeri el
Az orosz hatóságok visszavonták a Shaninka akkreditációját, amely Oroszország egyik vezető társadalomtudományi egyeteme. Az The Moscow School of Social and Economic Sciences, ismertebb nevén Shaninka hiába működött együtt többek között az orosz tudományos akadémiával is, a mostani felülvizsgálat szerint megszegték az orosz szabályokat, ezért akkreditációjukat visszavonták - írja a 444.hu.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
