Hatalmas tervei vannak az orosz miniszterelnöknek az egyetemekkel és az iskolákkal

Oroszország fő feladata az, hogy a közoktatás minőségének tekintetében hat év alatt a világ tíz vezető országának egyikévé váljon - jelentette Dmitrij Medvegyev miniszterelnök az orosz régiók vezetőivel a tanévnyitás alkalmából rendezett szerdai konferenciahívás alkalmából.

  • MTI
A Lomonoszov. A világ tíz oktatási nagyhatalma közé akarják juttatni Oroszországot
Wikipedia

Medvegyev szerint ennek érdekében létre kell hozni "a folyamatos tanulás egységes terét" Oroszország minden állampolgára számára, az óvodától az idős korig.

A világ vezető felsőoktatási intézményeinek Quacquarelli Symonds (QS) kutatóközpont júniusban közölt rangsorolása szerint 27 orosz van a világ ezer legjobb egyeteme között, ami hárommal több, mint tavaly volt. A QS szerint a legjobb orosz felsőoktatási intézmény a világranglista 90. helyén álló, Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem, amely 2018-hoz képest öt helyezéssel lépett feljebb. A második legrangosabb orosz iskola a 235. helyen végzett Szentpétervári Állami Egyetem.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet szerdán közölt felmérés szerint egyébként az iskolás gyereket nevelő szülők 67 százaléka összességében elégedett az oktatás minőségével. A megkérdezetteknek ugyanakkor csak a 36 százaléka vélekedett úgy, hogy az orosz iskolai oktatás világszínvonalú, 33 százalék ezzel nem értett egyet. 9 százalék úgy vélekedett, hogy az orosz oktatás meghaladja a világszínvonalat, 22 százalék pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.

Hiába kapnak diplomát a hallgatók, az állam nem ismeri el

Az orosz hatóságok visszavonták a Shaninka akkreditációját, amely Oroszország egyik vezető társadalomtudományi egyeteme. Az The Moscow School of Social and Economic Sciences, ismertebb nevén Shaninka hiába működött együtt többek között az orosz tudományos akadémiával is, a mostani felülvizsgálat szerint megszegték az orosz szabályokat, ezért akkreditációjukat visszavonták - írja a 444.hu.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.