Hiába kapnak diplomát a hallgatók, az állam nem ismeri el

Az orosz hatóságok visszavonták a Shaninka akkreditációját, amely Oroszország egyik vezető társadalomtudományi egyeteme.

  • Eduline
pixabay.com

Az The Moscow School of Social and Economic Sciences, ismertebb nevén Shaninka hiába működött együtt többek között az orosz tudományos akadémiával is, a mostani felülvizsgálat szerint megszegték az orosz szabályokat, ezért akkreditációjukat visszavonták - írja a 444.hu.

Az egyetem rektora, Szergej Zujev megerősítette, hogy elveszítették az akkreditációjukat. Ugyanakkor az oktatási engedélyüket nem, így továbbra is működhetnek, csak diplomáikat nem fogja elismerni az orosz állam, valamint képzésük nem nyújt mentességet a katonai szolgálat alól.

A brit-orosz egyetem a University of Manchester által is elismert diplomákat is kiad: az együttműködés még az alapítás idejére megy vissza, mivel az intézményt a világhírű brit szociológus, Teodor Shanin alapította - részletezi a 444.hu, hozzátéve: a magánegyetemen csak posztdoktori képzés folyik, de munkájukat korábban az orosz oktatási minisztérium is támogatta.

Ezért nem kapnak diplomát közel százezren, még mindig sokaknak hiányzik a nyelvvizsga

Még mindig óriási akadályt jelent a nyelvvizsga megszerzése az egyetemistáknak. Csak júniusig közel százezer olyan képzésről számolt be az Oktatási Hivatal, amelyeknél a hallgatók nem kaphattak oklevelet, hiába tettek sikeres záróvizsgát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.