Mesterképzésre jelentkeztek, de nem tudjátok, hogyan kaphattok pluszpontokat a felvételin? Minden szabályt az egyetemek határoznak meg? Itt a válasz.
A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogy esélyegyenlőség jogcímen kötelesek többletpontot adni.
Hátrányos helyzet, fogyatékosság, valamint gyermekgondozás esetében jogcímenként, külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat. Az esélyegyenlőség jogcímen a összesen minimum 1, maximum 10 többletpontot kaphattok.
A fentiek alapján felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön találhatók meg, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen esetekben számít többletpontot.
Hogyan számolják a pontokat a mesterszakos felvételin?
Mesterképzésre jelentkezés esetén a felvételi eljárásra, a jelentkezés benyújtására vonatkozó szabályok és határidők megegyeznek az alap- vagy osztatlan mesterképzésre való jelentkezéssel, a pontszámítás mégis teljesen eltérő. A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben kell értékelni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
