Idén is meghirdette a kormány a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjat. Természetesen ahhoz komoly eredmények kellenek, hogy megkapjátok a havi 240 ezer forintos összeget. Itt találjátok a részleteket.
A Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjat azok kaphatják meg, akik 35 év alattiak, hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, olimpiai sportágakban sportolnak, és tanulmányaik ideje alatt esélyük van arra, hogy Európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai érmet szereznek.
Az ösztöndíjat legfeljebb az első felsőfokú végzettség megszerzéséig, alap- és az osztatlan szakon egyaránt meg lehet kapni, a 35. életév betöltéséig.
Az elmúlt tanévben a legmagasabb összeg havonta 240 ezer forint volt. Ezt az a hallgató kaphatta meg, aki már olimpiai érmet szerzett. Az éremre esélyes hallgató 200 ezer, egy világbajnok szintén 200 ezer forintot kapott.
A jogosultságról és az ösztöndíjakról bővebben itt olvashattok.
Így kaphattok havi 120-240 ezer forintos ösztöndíjat: nekik sikerült
Rekordszámú, 248 hallgató jelentkezett a 2017/18-as tanév első félévében a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjra. 89-en meg is kapták a havi 120-240 ezer forintos támogatást. Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár elmondta, a programba olyan 35 évnél fiatalabb versenyzők jelentkezhetnek, akik olimpiai vagy paralimpiai versenyszámokban kiemelkedő nemzetközi sporteredményeket értek el, vagy teljesítményük alapján a jövőben erre esélyesek, továbbá felsőoktatási intézmény hallgatói, vagy az intézménybe már felvételt nyertek, valamint vállalják, hogy felsőfokú végzettséget, szakképzettséget szereznek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
