A kormány várhatóan decemberben tárgyal az orvosképzés fejlesztését célzó jelentésről - közölte Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdai online fogadóóráján az MTI kérdésére. A nemrég bejelentett felsőoktatási béremelésről is beszélt.
Az államtitkár felidézte, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia kiemelt területként kezeli az orvos- és egészségtudományi képzéseket. Erre való tekintettel "kormányjelentés-tervezetben" elemzik a képzések helyzetét. A dokumentum kitért a fejlesztés lehetséges irányaira a képzési szerkezet, tartalom, a személyi és tárgyi infrastruktúra, a kutatási, illetve a klinikai háttér vonatkozásában.
Hozzátette: az orvos- és egészségtudományi képzések fejlesztésére azért van szükség, mert ezek a nemzetközi versenyképesség legmeghatározóbb elemei. Emellett az öregedő társadalom és a lakosság egészségi állapotának alakulása is indokolja a rendszerszintű fejlesztést - jegyezte meg Palkovics László.
Palkovics László a felsőoktatásban bejelentett béremeléstől azt várja, hogy az hozzájárul a versenyképes és minőségi felsőoktatás kialakításához.
A vonzóbb bérviszonyok miatt várhatóan többen terveznek tudományos karriert, magasabb lesz a jelentkezői arány a doktori képzésekre, növekedik a tudományos fokozatot megszerzők száma és aránya - sorolta.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
