Bukhatjátok az állami ösztöndíjas helyeteket, ha ezeket nem teljesítitek

Hamarosan véget ér a keresztféléves felvételi, ezért fontos, hogy tudjátok, mit kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztetek.

  • Eduline
pixabay.com

A hallgatói jogviszony a beiratkozáskor jön létre. Fontos, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók csak akkor kezdhetik el tanulmányaikat támogatott (vagyis tandíj nélküli) formában, ha a hallgatói nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, a végzést követő húsz éven belül pedig a felhasznált, államilag támogatott féléveknek megfelelő ideig magyarországi munkahelyen vagy magyarországi vállalkozóként dolgoznak.

Ha nem fejezik be időben a tanulmányaikat − egy hároméves alapszakot például négy és fél év alatt −, a képzési költség felét vissza kell fizetniük az államnak, ha pedig a magyarországi munkavállalásról szóló feltételt szegik meg, a teljes összeget vissza kell fizetniük.

Felvételi kisokos: hogyan kell elérni a minimumponthatárt a felvételin?

Legalább hány pontot kell szereznetek a keresztféléves felvételin, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani? Itt a válasz: 2018-ban a keresztféléves felvételin sem kerülhet be állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre az, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt. Tavaly óta nem változtak a számítási szabályok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.