Több mint egy évtized után emelkedhet a felsőoktatási intézményekben a hallgatói normatíva, a felsőoktatási törvény tervezett módosításával 2020. február 1-től a mostani 119 ezer forintról 166 600 forintra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.
A szaktárca az MTI kérdésére közölte: ezzel a lépéssel megvalósul a szociális és tanulmányi ösztöndíj növekedése, a hallgatók sikerességét is segítve. Rámutattak: az intézkedés kötődik az EMMI és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között fennálló stratégiai együttműködéshez.
Ismertetésük szerint a hallgatói létszámok iránya alapján átlagosan 116 ezer állami (rész)ösztöndíjast érint az emelés, amelynek 2020. évre vetített költségvetési hatása - a további évekre beépülően - 4 milliárd forint. E fölött realizálódik még a hallgatóknál a 2018. szeptember 1-jétől a szociális jellegű ösztöndíjak 40 százalékos emelése, amelynek költségvetési hatása 2018-ban 4 hónapra 750 millió forint, 2019. évre a 2018-as emeléssel együtt (teljes évet nézve) 6.5 milliárd forint.
A minisztérium kitért még arra, hogy a doktori képzésre felvehető állami ösztöndíjas létszám is emelkedik 2019. szeptember 1-jétől, a korábbi években biztosított 1300 helyett 2000 hallgatóra. Ezzel a lépéssel szélesedik a legmagasabb képzési szinthez való hozzáférés lehetősége, ezzel is előmozdítva a legmagasabban képzettek számának növekedését, valamint a felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói utánpótlását.
A parlamentnek az emberi erőforrások minisztere által benyújtott törvényjavaslat, amelyet az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztettek, tartalmazza még, hogy a kancellári pályázatokat bíráló bizottságban indokolt az érintett intézmény rektorának részvétele, amely a későbbi együttműködés alapjául szolgálhat.
A rektoroknál a hatvanötödik életévig tartó magasabb vezetői megbízásról szóló szabályt enyhítenék, a kormány álláspontja szerint az intézmény vezetésében nagy tapasztalattal bíró rektoroknál indokolt lehetőséget biztosítani egy korlátozott időtartamban a hosszú távú programok, intézményfejlesztések végig vitelére. Az oktatói munkakör betöltésének hetvenedik életévig szóló határideje továbbra is fennáll.
Emelkedhet a hallgatók tanulmányi ösztöndíjának összege
Nemcsak a szociális támogatások, a tanulmányi ösztöndíjak összege is emelkedhet, ha elfogadják a Kásler Miklós miniszter által benyújtott törvényjavaslatot.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
