Öt film, amit kötelező megnézni, mielőtt egyetemre mész
Az egyetemre nem csak az érettségi tételek magolásával érdemes készülni - ma öt olyan filmet ajánlunk, amelyet érdemes megnézni még a gólyatábor, a beiratkozás és az első nagy egyetemi bulik előtt. Szubjektív ajánló következik.
Eduline
Egy csodálatos elme (2001)
Mára igazi klasszikussá vált, úgyhogy ha eddig nem láttátok, most itt a lehetőség. A film 1947-ben és a világhírű Princeton campusán játszódik: John Forbes Nash Jr., a nyugat-virginiai zseni ide érkezik, hogy matematikát tanuljon. Nem tud bekerülni az elit diákok körében, mert nem valamelyik menő magániskolában érettségizett, és pénze sincs.
Nem bánja, egy dolog hajtja ugyanis: nagyot akar alkotni matematikából. Nagy kedvencünk ez a film, többek között azért, mert könyörtelenül bemutatja a szakon kialakuló éles versenyt, van benne persze szerelem és egy kis James Bond-vonal is.
ImDB-értékelés: 10/8,2
Project X (2012)
Az egyetemi bulik előtt jól jön némi filmes felkészülés - ez a 2012-es vígjáték tökéletes arra, hogy megnézzük, hogyan nem érdemes kirúgni a hámból. A forgatásba a Másnaposok rendezője is beszállt, úgyhogy ha azt a filmet láttátok, már lehet némi elképzelésetek arról, hogy a Project X milyen lesz.
A sztori egyszerű, de ezeket a filmeket nem is azért nézzük meg, hogy aztán hetekig rágódjunk rajtuk: három végzős gimnazista elhatározza, hogy megszervezi a város legnagyobb buliját, és legnagyobb meglepetésükre tervük valóra válik. A buli egyre vadabb lesz, és beszippant mindent és mindenkit, aki a közelébe kerül.
ImDB-értékelés: 10/6,7
Lázadj! (1998)
Egy kis retró a hatvanas évek Amerikájából - az 1998-as film egy leányiskolában játszódik, ahol - természetesen - működik egy titkos társaság, Amerikai Ravioli Lányai néven, és ahova - természetesen - új lány érkezik. Az éjjeli raviolievéssel összekötött titkos találkozók egyikén megtudják, hogy iskolájukat anyagi nehézségek miatt egyesítenék a szomszédos fiúiskolával.
A lányok tervet szőnek az egyesítés meghiúsítására, persze vígjátékba illőt, végső elkeseredésükben azonban nyilvánosan is felemelik a szavukat a döntés ellen - elvégre a hatvanas éveket írjuk. Némi retró, igazi középiskolai életérzés, jó választás a szombat délutáni pihenéshez.
ImDB-értékelés: 10/6,7
Koponyák (2000)
Az amerikai és brit egyetemek (többek között) arról híresek, hogy ezerféle egyetemi szövetséghez csatlakozhatnak a hallgatók. Olyan szövetségekhez is, amelyek titkosak. Ez a 2000-es thriller egy ilyen szövetségről, a Koponyákról szól, de arra is jó, hogy megnézzétek, milyenek az elit intézmények - belülről.
A sztori nem okoz nagy meglepetést: Luke McNemara, a szegény sorból származó, de okos hallgató bekerül a klubba. Válaszút elé kerül: vagy elfogadja a társaság szabályait, és ezzel biztosítja a jövőjét, vagy megpróbálja kideríteni, mi is zajlik a háttérben. Az egyetemista nyomozni kezd, ezzel veszélybe kerül.
ImDB-értékelés: 10/5,6
A szobatárs (2011)
Azoknak ajánljuk, akik kolisok lesznek ősztől, és szeretik a thrillereket (ha kolisok lesztek ősztől, de kiráz titeket a hideg a thrillerektől, inkánn nézzétek meg).
A 2011-es amerikai thriller sztorija a wikipediás szócikk alapján a következő: "Sara Matthews (Minka Kelly) elkezdi az első évét a főiskolán. Találkozik Rebeccával (Leighton Meester), aki a főiskolai szobatársa lesz. A lányok elkezdenek kötődni egymáshoz, Rebecca rájön, hogy Saranak volt egy Emily nevű nővére, aki meghalt, amikor még ő 9 éves volt, valamint tudomást szerez az ex-barátjáról, Jasonről (Matt Lanter). A fiú folyamatosan hívogatja, mert próbálja helyrehozni közöttük a kapcsolatot. Ahogy múlik az idő, Rebecca teljesen megszállottja lesz Saranak; elhajt mindenkit tőle, aki csak közeledik felé".
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
